Szerző: Habók Lilla

2018. szeptember 13. 11:30

Megszavazta az Európai Parlament a szerzői jogi reformot

Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi reform módosításait, amelyről már 2-3 éve folynak az egyeztetések. A júliusban elutasított reformtervezet óta változott pár dolog az aktivisták kérésére, de Julia Reda kalózpárti képviselő szerint csak kozmetika történt.

Végül elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvre vonatkozó módosításokat 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett - hirdeti az Európai Parlament oldala. A végeredmény nem egészen volt egyértelmű, hiszen júliusban még elutasította a Parlament a reformot, azaz akkor engedett a civil szervezetek és az aktivisták nyomásának. Mostanra viszont a tervezetet támogató pártoknak és képviselőknek sikerült fölénybe kerekedniük. Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani, de az ellenzők a júliusban szavazásra bocsátott formát nem helyeselték, amely véleményük szerint korlátozná a véleménynyilvánítást. Úgyhogy az elmúlt időszakban a Parlament néhány módosítást is végzett a tervezeten, hogy az elfogadhatóbb legyen a kisebb cégeknek, és védje a véleménynyilvánítás szabadságát - írja az EP közleménye.

Emlékeztetőül, a vitát lényegében a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a "linkadó" néven emlegetett kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright), mely előírja, hogy minden információ átvételéhez licencelési szerződést kell kötni. Ez a pont lényegében a kiadók lobbijának eredménye, mivel álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az információk átvételével vált híraggregátorrá (lásd például Google News), és ezen keresztül gazdagodott meg, míg a kiadóknak nem juttatott vissza a bevételből.

europa_parlament_szavazas_voss

A reformtervezet módosításaiért felelős Axel Voss ünnepi hangulatban

A 13. cikkely pedig a tartalomszűrők bevezetését írja elő az online platformok számára, amely automatikusan szűri a jogvédett tartalmakat. A reformnak ez a része főleg a YouTube-ra és a Facebook ellen irányul, amelyek tömegesen jelenítenek meg védett tartalmakat, de a kritikusok szerint a kisebb szolgáltatók sínylenék meg ezt a szabályozást, mivel azok nem tudnak nagy költségek árán automatizált tartalomszűrőt fejleszteni - egy korábbi jelentés szerint például a YouTube szűrője több mint 60 millió dollárba került a Google-nek. Másrészt az ellenzők szerint a reform a felhasználók által generált tartalmakat is keretek közé szorítaná, mivel nem engedné át a más mű felhasználásával készült anyagokat, köztük paródiákat vagy mémeket. Véletlenül előfordult már például olyan is, hogy a Sony letiltotta Bach műveit vagy a YouTube rendszere jogilag védett zenének hitte a madárcsiripelést vagy levette egy konferencia előadás hangját az ebédszünetben beszűrődő zene miatt - sorolja a problémás eseteket az Electronic Frontier Foundation, amelyek könnyen előfordulhatnak a jövőben is.

Változtatott pár dolgon a Parlament

Az Európai Parlament láthatóan igyekezett figyelembe venni a civil szervezetek és az aktivisták ellen-kampányát, úgyhogy módosított a reform szövegezésén (erről itt egy nem hivatalos változat). Az internetes óriáscégeknek, mint például a Google, a Facebook vagy a Twitter nem csak a kiadóknak lesz köteles fizetni a hírekért, beleértve a szöveges-képes hírrészleteket (snippet), hanem konkrétan az újságíróknak is. Azonban a fizetési kötelezettség csak a nagyvállalatokra vonatkozik, miközben az irányelv szövegezésből kikerültek a kis- és mikroplatformok. A Parlament szerint így már nem állja meg a helyét a kritika, hogy a reform akadályozza a startupok létrejöttét és az innovációt.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Az újságírók és más tartalomkészítők (például zenészek, énekesek) ezenkívül még több tárgyalási jogot kapnak, hogyha úgy látják, a jogaikat kezelő fél túlságosan nagy előnyökhöz jut a szellemi termékükön keresztül, akkor újratárgyalhatják a részesedésüket. Az előnyök többek közt magukba foglalják a "közvetett bevételeket" is. Ha a licencet kezelő fél nem akarja betartani ezt a feltételt, akkor a művészek és újságírók visszavonhatják vagy megszüntethetik a szerződésüket.

Azonban a szabályozás kimondja, hogy a cikkekhez tartozó linkeket továbbra is szabadon meg lehet osztani, amennyiben az oldalon a felhasználó annak tartalmát a saját szavaival mutatja be. Viszont a cikkek kimásolására vagy a részletek automatizált megjelenítésére nem lesz lehetőség a Google News-hoz hasonló formában, csak ha a szolgáltató fizet a tartalomért. Továbbá a reform egyértelműen megszabja, hogy a jogvédett tartalmak szűrésére vonatkozó rendszerek nem távolíthatják el a nem-jogsértő bejegyzéseket a véleménykifejezés védelme miatt. Amennyiben erre mégis sor kerül, akkor a panaszokat kifejezetten erre dedikált csapatnak kell kezelni, nem pedig algoritmusnak.

A reform nem érinti az online enciklopédiákat, jellemzően például Wikipédiát, ahová nem kereskedelmi céllal továbbra is fel lehet tölteni a tartalmakat - reagált a Parlament a Wikipédia alapító korábbi tiltakozására. Ezenkívül a szerzői jogi szabályozás a nyílt forrású szoftverplatformokra sem vonatkozik, mint például a GitHubra.

"Katasztrófa"?

A reformtervezetet folyamatosan ellenző Julia Reda kalózpárti német képviselő és egyben EP-tag szerint a szövegezésben tulajdonképpen csak "kozmetikázás" történt a júliusi szavazás óta - írja bejegyzésében. A képviselő véleménye, hogy a Parlament végül mégis a vállalati profitot helyezte előtérbe a szólásszabadsággal szemben, és feladta az elveket, amelyek az internet alapjait alkotják manapság. Véleménye szerint az EU a linkadóval elköveti ugyanazt a "katasztrofális" hibát, ami korábban Németországban történt. A német újságírók és a kiadók a szabályozással nem jutottak több pénzhez, viszont a hírszektorban lévő startupoknak be kellett zárni, és továbbra is folyamatos a jogi bizonytalanság a linkelés körül.

Hasonló szabályozást szavazott meg Spanyolország is korábban, csak azzal a különbséggel, hogy a Google ott végül a News teljes bezárása mellett döntött a kiadók kifizetése helyett. Ennek viszont a kisebb híroldalak látták a kárát, amelyekre a felhasználók a hírkeresőből találtak rá. Ugyanis hiába érvel az EU is amellett, hogy a Google hírmegjelenítési gyakorlata miatt nem kattintanak az olvasók a cikkekre, mivel elég információhoz jutnak a címből és az első pár sorból, de valójában ez segít a kisebb oldalak látogatottságán. Elképzelhető, hogy a Google a jövőben Európában is megszünteti a Newst, vagy netán csak a témához tartozó linkeket fogja listázni az oldalon, de valószínűleg nem kezd a zenekiadókhoz hasonló szerződéseket kötni a híroldalak kiadóival is.

europa_parlament_szavazas_szerzoijog

Reda szerint a 13. cikkely értelmében pedig az oldalaknak és az alkalmazásoknak nem marad más lehetőségük, mint hogy szűrőkkel vizsgálják a felhasználók minden egyes feltöltött tartalmát, köztük film- és zenerészleteket. Ezen a hálón pedig a paródiák és a mémek fenn fognak akadni, mivel bár ezek nem szabálytalanok, de a szűrők nem fogják tudni a kivételt kezelni - egyébként ennek megoldásáról szól a Facebook héten megjelent Rosetta kutatási jelentése. Reda szerint a reform elleni tiltakozásnak folytatódni kell, amíg az EP nem tekint el teljesen a szűrők alkalmazásától.

Más cégek, például a zenekiadók természetesen örömmel fogadták az EP szavazás eredményét. Az európai zeneszerzők összefogó GESAC elnöke szerint a szavazás Európa függetlenségének győzelme néhány (amerikai) technológiai óriás fölött, amelyek eddig profitáltak az elavult szerzői jogi szabályozásból - idézi a Billboard. A zeneszerzők nemzetközi szövetségének (CISAC) és a független zenei szövetség (AIM) igazgatója is hatalmas eredménynek tartotta a mai szavazást, melyből a jövőben a művészek profitálhatnak, és ez visszaállíthatja a munkájuk értékét. A zenekiadókat képviselő IFPI is kifejezetten örül az eredménynek, amely korábban zenészek segítségével is kampányolt a 13. cikkely elfogadása mellett.

A helyzet egészen összetett, mivel elég jelentős szervezetek érdekei feszülnek egymásnak. Redán kívül azonban például a holland EP képviselő, Marietje Schaake is "csalódottan" úgy gondolja, hogy az internetfelhasználók jogai sérülnek. A holland képviselő szerint ésszerűbb lett volna visszalépni, majd egy olyan szerzői jogi reformot javasolni, amely valóban megfelel a 21. század követelményeinek. Sok minden viszont a legnagyobb érintett vállalatokon, többek közt a Google és a Facebook döntésein fog múlni, amelyek egyelőre még nem reagáltak a parlamenti szavazás eredményére. A változások viszont még egyáltalán nem most fognak alkalmazásba lépni, úgyhogy a cégeknek még lesz ideje átgondolni az EU-s reform következményeit.

Messze még a tagállami jogszabály

A módosításokat tartalmazó szerzői jogi irányelv teljes elfogadására 2019. januárban kerül majd sor, mikorra a Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács "zárt ajtók mögött" egyezteti az irányelv végső változatát. A szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy a Parlament ezek után ellene szavazzon. Azonban mivel irányelvről van szó, ezért a szavazást követően a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni, amely viszont egymástól egészen eltérően vezetheti be az irányelv szövegezését a saját jogszabályai közé, amelynek megfogalmazására és elfogadására két éve lesz a tagállamoknak.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról