Strapabíró SLC NAND-ot mutatott be a Micron
SLC NAND-ot dobott piacra a Micron, az új chipeket elsősorban beágyazott környezetbe szánja a vállalat, az IoT mellett az autóipar a másik megcélzott nagy piac.
Beágyazott rendszerekhez tervezte új SLC NAND chipjét a Micron. Az elsősorban IoT-t és autóipart célzó fejlesztés az átlagos NAND-okhoz képest kimagasló megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, miközben az opcionális soros interfésznek hála költséghatékony implementációval bír.
A lapka 25 nanométeres gyártástechnológiával készült. Ilyen (nagy) csíkszélességgel termelt NAND-ok konzumer SSD-kbe ma már nem kerülnek, az olcsóbb gyártás miatt ezeket már jó ideje 16 nanométeren készíti a Micron. Ennek ugyanakkor van egy komoly hátulütője, a csíkszélesség csökkentésével párhuzamosan a cellák strapabírása is csökken, miközben a megbízható működéshez szükséges ECC hibajavítások száma nő, ami plusz terhet ró a vezérlőre.
Ennek, illetve az egybites (SLC) celláknak hála a Micron új chipjei 100 000 programozási (írási/törlési) ciklusra vannak hitelesítve. Ez harmincszor több mint amit egy átlagos MLC NAND kibír, az ilyen lapkák manapság nagyjából 3000 ciklusra vannak kalibrálva. Ezen felül a cellák 10 évig bármilyen frissítés nélkül képesek megőrizni tartalmukat, mindezt akár 85 Celsius-fokos környezetben, ami a megcélzott felhasználási területek szempontjából fontos.
Utóbbi egyáltalán nem magától értetődő, ugyanis a NAND flash cellák alapvető felépítésükből adódóan egy idő után akár teljesen olvashatatlanná is vállalatnak, ha az elszabaduló elektronok miatt jelentős mértékben változik a cella töltése. Ez a hőmérséklet emelkedésével egyre kritikusabb probléma, a félvezetők ugyanis magasabb hőmérsékleten jobban vezetik az áramot, ez pedig utat nyithat az elektronoknak.
A jelenséget jellemzően az adatok bizonyos időközönkénti frissítésével próbálják elkerülni, ami viszont csökkenti a cellák élettartamát, hisz a vezérlő ebben az esetben újraírja az adatokat, azaz minden ilyen művelet a programozási ciklusok számának rovására megy. Jó megoldást így csak megfelelő tervezéssel lehet elérni, ami a cellák hatékonyabb szigetelését takarja. Bár a Micron nem részletezte a lapka felépítését, most valószínűleg ehhez az eszközhöz nyúltak a tervezők.
A bemutatott fejlesztés másik dobása az interfész, ugyanis a párhuzamos NAND mellett soros SPI-vel (serial peripheral interface) is elérhető a chip, a Micron legújabb fejlesztése már a 133 Mhz-es SPI3 szabványt támogatja. Utóbbi előnye, hogy az mindössze 8 vezetékkel köti össze a NAND chipet a vezérlővel, szemben a párhuzamos interfész 27 (vagy akár 48) vezetékével. Ez az egyszerűbb áramkör mellett helytakarékosabb dizájnokat eredményez, ami összességében a gyártási költségekre van kedvező hatással.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A Micron fejlesztése emellett még támogatja a block lezárást és az OTP-t (one-time programmable) is. Ezzel a NAND flash egyes részeit véglegesen be lehet zárni, így ezeket ROM-ként, azaz csak olvasható területként kezeli tovább a vezérlő. A funkció biztonsági szempontból hasznos, hisz így a chip teljes cseréje nélkül nem lehet módosítani a rendszer működése szempontjából kritikus adatokat, legyen szó az operációs rendszerről, vagy éppen naplózott eseményekről.
A beágyazott SLC NAND chipek 1, 2, illetve 4 gigabites kapacitással kerülnek piacra. A Micron többek között a Gartner egyek prognózisára alapozva bízik a megfelelő érdeklődésben, ugyanis a piackutató szerint 2020-ban már 3,5 milliárdos forgalmat generál a teljes IoT piac. Emellett a vállalat közleménye a Broadcomot is megemlíti, aki IoT eszközeiben elsőként alkalmazza majd az új chipeket.