Illegális lehet a hirdetésblokkolók szűrése
A lapok és olvasók közötti fegyverkezési versenyben nagyot nyerhetnek az olvasók, ha az uniós ePrivacy (hírközlési adatvédelmi irányelv) kitételei érvényesülnek.
Mára mindenki számára ismert lehet az Európai Unió cookie-szabályozása, hiszen emiatt kell naponta többször nyomogatni a sütiket elfogadó gombot számos weboldalon. A szabályozás azonban most egy, eddig előre nem látott új területen is meghatározó lehet, mégpedig a hirdetésblokkolásban.
Néhány kisebb-nagyobb kiadó elkezdte már a "hirdetésblokkolás-blokkolást" - vagyis a hirdetéseket szűrő felhasználókat valamilyen formában kérik arra, hogy e szűrést az oldalon kapcsolják ki, és engedjék megjelenni a reklámokat. Egyes tartalomszolgáltatók az együttműködés hiányában már a teljes hozzáférést megvonják oldaluktól. Az ehhez használt megoldás azonban az ePrivacy irányelvbe (Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve) ütközhet, amely kiköti, hogy a felhasználó számítógépéről egy online szolgáltatás csak és kizárólag a felhasználó kifejezett engedélyével szerezhet információt.
Ezt az értelmezést megerősíti az a hivatalos levél is, amit Jean-Claude Juncker EB-elnök irodája küldött Alexander Hanff jogvédő aktivista megkeresésére. A levél szerint az Európai Bizottság értelmezésében a hirdetésblokkolásról a kiadó csak úgy szerezhet tudomást, hogy információt ér el a felhasználó számítógépén, ezt pedig legálisan csak a felhasználó engedélyével tehetné. Ez pedig nem csak a cookie-k tárolására és elérésére, hanem az adblock detektálását végző scriptekre ugyanúgy vonatkozik.
Since so many people are bugging me for them here are photos of the relevant pages of letter. pic.twitter.com/vcTG0qdhIC
- Alexander Hanff (@alexanderhanff) April 20, 2016
A levélíró által hivatkozott cikkely szerint "az elektronikus hírközlő hálózatoknak egy felhasználó végberendezésében történő adattárolásra [eredetiben: információtárolásra], illetve az ott tárolt adatokhoz [eredetiben: információhoz] való hozzáférésre való felhasználása csak azzal a feltétellel megendegett, ha az érintettet egyértelműen és teljes körűen tájékoztatják, valamint ha az érintettnek joga van visszautasítani az ilyen adatkezelést".
Azt fontos kiemelni, hogy az angol eredetiben kimondottan információ szerepel, ez a hirdetésblokkolás kontextusában különösen fontos kitétel lehet. A blokkolásdetektálásra használt módszerek ugyanis valóban információt szereznek a felhasználó számítógépéről (van-e azon működő hirdetésblokkolás), ezt az információt kizárólag a felhasználó kifejezett (nem implicit) hozzájárulásával szerezhetnék meg a kiadók.
Lesz következménye
Az Európai Unió malmai nagyon lassan őrölnek. Ha a kérdés hivatalos útra terelődik, akkor akár évekig is eltarthat, míg az intézményeken végigfut a folyamat, így a Bizottság kifejezett álláspontja fontos irányadás lehet a kiadók számára. A kontinensen hagyományosan nagyon erős a privát szféra védelme, és komoly NGO-k gondoskodnak annak jogi védelméről, így könnyen elképzelhető, hogy valamelyik civil szervezet már azt fontolgatja, pert indít a kiadók ellen ebben a kérdésben.
Az érvényes jogszabályok emiatt a kiadók számára jelenleg viszonylag szűk mozgásteret biztosítanak. Elvben van lehetőség, hogy a cookie engedéllyel együtt a hirdetésblokkolás ellenőrzésére is engedélyt kérjenek a kiadók, ezt azonban az irányelv szövege szerint a felhasználók könnyedén megtagadhatják - ebben az esetben az újság dönthet, hogy kiszolgálja-e a tartalmat, vagy teljesen elutasítja a felhasználót.