Kesztyűs kézzel nyúlna a szerzői jogokhoz az EB
A kérdéskör az egységes európai digitális piac alapköve, a Bizottság drasztikus átalakítás helyett célzott beavatkozásra készül.
Az Európai Bizottság idén tavasszal jelentette be stratégiai tervét az egységes európai digitális piac létrehozására. Hogy a meglehetősen ambiciózus elképzelések mikor kezdenek a gyakorlatban is megvalósulni, az Európai Unió bürokrációjának "sebességét" ismerve még tippelni sem merünk. Jelenleg az érdemi tárgyalások aktív előkészítése, a piaci szereplők igényeinek felmérése folyik (egy e-kereskededelmi antitröszt-vizsgálattal kiegészítve): A Bizottság több átfogó felmérést is elindított, például az online szolgáltatások országalapú blokkolásáról (geoblocking), az online platformok társadalmi és gazdasági szerepéről és a műholdas és kábeles műsorszórásról szóló irányelvről.
A májusban bemutatott terv alapját három pillér képezi, ezek egyikéről, a digitális termékek és szolgáltatások szabad áramlásáról és a kérdéskör szerves részét képezi szerzői jogi reformokhoz fűződő bizottsági tervekről beszélt a programért felelős EB-alelnök, Andrus Ansip a Strasbourgi Egyetemen. Beszédéből kiderült, radikális változásokra nem érdemes számítani, a Bizottság nem akarja teljesen lerombolni és átírni a jelenlegi szerzői jogi szabályokat. A politikusok azokon a területeken akarnak beavatkozni, ahol az szerintük ténylegesen pozitív hatással járna.
Tartalom határok nélkül
Első lépésként az online tartalomszolgáltatás- és fogyasztás határok (geoblocking) nélküli szabadságára tesznek javaslatot – ennek megvalósulása esetén az EU-n belül bármelyik tagállamban kínált tartalmat bármelyik tagállamban tartózkodva el lehetne érni. Ésszerű elsőre ennek nekifutni, mert az egységes digitális piacnak ez alapvető követelménye. Ha a Bizottság ezt nem tudja hitelt érdemlően, belátható időn belül kivitelezni, akkor az egész stratégiai terv csak egy nagyratörő álom marad.
Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.
Ansip kitért a kalózkodásra is, amit jelenleg a tagállamok többnyire eltérően próbálnak kezelni és a jogkövető magatartást kikényszeríteni. A streaming tartalomszolgáltatás korában azonban a régióalapú hozzáférési korlátozás is nagy szerepet játszik abban, hogy sokan az illegális letöltést választják – hiszen hiába szeretnének fizetni az adott tartalomért, azt nem tehetik meg. A Bizottság alelnöke egy friss felmérésre hivatkozva azt mondta, az európaiak 22 százaléka tartja elfogadhatónak az illegális letöltést olyan esetben, amikor a legális hozzáférést régiókorlátozásra hivatkozva megtagadják tőle.
Az EB a kereskedelmi szintű jogsértőkre is le kíván csapni oly módon, hogy elzárja előttük az eddigi pénzcsapokat. Számos népszerű torrentoldal ugyanis hirdetésekből él, a reklámkampányokat pedig nagy, ismert cégek finanszírozzák –erre Magyarországon is bőven akad példa. A Bizottság nagy márkákkal és reklámszakemberekkel dolgozna együtt a probléma megoldásán, de konkrétabb tervekről Ansip nem beszélt.
A Bizottság a terveit részletesen decemberben fogja ismertetni.