Oroszország saját mobil operációs rendszert akar

Kína után Oroszország is saját mobil operációs rendszerre terelné át polgárait a jövőben – írta meg az RBC napilap az orosz hírközlési miniszter szavaira hivatkozva. Nyikolaj Nikiforov szerint az amerikai platformok mellett a függőség csökkentése érdekében szükség van egy hazai alternatívára is – a Gartner piackutató vállalat szerint a Google Androidja 81 százalékos, az Apple iOS-e pedig 15 százalékos részesedéssel bír Oroszországban.

Nikiforov ugyan külön nem emelte ki, de a kezdeményezés mögött bizonyosan kiemelt szerepe van a biztonsági megfontolásoknak is. Az orosz állami vezetők ugyanis a Snowden-botrány kirobbanása óta számtalan alkalommal adtak hangot azon aggodalmuknak, hogy gazdaságuk túlságosan függ nyugati vállalatoktól. Az amerikai eredetű operációs rendszereket futtató mobileszközök óriási piaca azon túl, hogy külföldi kémkedés veszélyeit rejtheti, az elmúlt években gyakorolt keménykezű, a belföldi kommunikáció teljes uralására irányuló politikába (például az internetkorlátozásról szóló és a bloggertörvény) sem igazán illik bele.

^{A Jolla okostelefonja}

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az RBC szerint a miniszter a finn Jollával kezdeményezett együttműködést, hogy annak nyílt forráskódú, Oroszországban jelenleg mintegy fél százalékos piaci részesedéssel rendelkező operációs rendszerére alapozva – de nem azt egy az egyben „oroszosítva” – saját platformot hozzanak létre. A Jolla 2012 végén mutatta be a Nokia szépreményű, de végül a Windows Phone operációs rendszer adoptálásával meglehetősen kérészéletűnek bizonyult MeeGo utódjának szánt Sailfish-t. A cég jelenleg egy telefont és egy tabletet kínál, és alacsony piaci részesedése ellenére nem túl meglepő, hogy potenciális partnerként merült fel a kezdeményezésben, ugyanis komoly orosz és kínai befektetői érdekeltség áll mögötte.

A lap úgy tudja, hogy Nikiforov már túl van az első egyeztetéseken, és a fejlesztést első körben egy finn-orosz-kínai vállalat fogja végezni. A miniszter azonban szívesen látná a többi BRICS-államot (Brazília, Dél-Afrika, India) a szövetségben, ami reményei szerint egy szélesebb körű a jövőben egy szélesebb körű együttműködéssé nőheti ki magát, melynek keretében ezek az országok a nyugati beszállítóktól független IT technológiákat fejleszthetnek saját igényeik kiszolgálására. Ezt amolyan vegyes foglalkoztatási rendszerben valósítaná meg: azt javasolta, hogy a munkába bevont cégek alkalmazottai munkaidejük 20 százalékát a nemzetközi projektekre szánják, állami költségtérítés ellenében.