Megjelent a Linux 4.0-s rendszermag
Vasárnap óta elérhető az új kernel stabil kiadása. A 3.20 helyett 4.0 verziószámot viselő rendszermag Linus Torvalds szerint inkább csak egy tisztességes frissítés mint a verziószám által sugallt nagyobb ugrás, az egyik legfontosabb újdonság az újraindítás nélküli élő kernelfrissítés.
Hét release candidate (RC) után tegnap óta elérhető a Linux kernel 4.0-s verziójának stabil kiadása. A verziószám-ugrás érdekes története mellett technikai oldalon a legfontosabb újítás az újraindítás nélküli, élő kernelfrissítés natív, külső segédprogram vagy szolgáltatás nélküli támogatása, de meghajtóprogramok terén is komoly előrelépés történt.
A terminátor is ezt futtatta
A Linux atyja még februárban bocsátotta szavazásra a verziószám kérdését egy Google+ bejegyzése alatt. Kijelentette, hogy személy szerint – ahogy korábban már többször is jelezte – nem akar újra nagy (.20 és feletti) verziószámot, és a szavazással felmérte a közösség hozzáállását is. Végül a 4.0 opció nyert – a többség, és ami fontosabb, végső soron Torvalds is így akarta. Érdekesség: Torvalds a döntést és annak okait ismertető bejegyzésében azt írta, hogy a 4.0 melletti egyik “legerősebb” érv az volt, hogy a SkyNet a 4.1.15-ös Linuxot használta a T-800-as terminátorban.
Linus Torvalds az RC-k kiadása, a verziószám-váltás alatt és most is hangsúlyozta, hogy a számbeli ugrás nem jelent technikailag is komoly mérföldkövet, ahogy a Linux esetében a múltban sem a nagy, mérföldkő-kiadásokról szólt a fejlesztés. Az viszont tény, hogy a 4.0 célja egy stabil kernel biztosítása, nem kísérleti funkciók rászabadítása a közösségre – a 4.1-ben a mostaninál várhatóan nagyobb változások lesznek.
Az élő, újraindítás nélküli kernelfrissítés natív, harmadik féltől származó programok vagy szolgáltatások nélküli lehetősége régóta várt funkció. Eredetileg még 2009-ben vált elérhetővé a Ksplice alkalmazás segítségével, amit 2011-ben felvásárolt az Oracle, és csak saját Linux-disztribúciója számára valamint Red Het Enterprise Linux (RHEL) szolgáltatásként korlátozta.
A következő alternatíva CloudLinux által fejlesztett, közel egy éve elindított fizetős szolgáltatás, a KernelCare lett. Ez nyílt forrású és saját licencű komponenseket egyaránt tartalmaz, de két komolyabb hátulütője van: fizetős volta – bár mennyiségtől függően szerverenként csak évi néhány dollárba kerül – és a támogatott operációs rendszerek viszonylag korlátozott köre. A szolgáltatás jelenleg csak a CentOS/RHEL 5, 6 és 7, CloudLinux 5 és 6, OpenVZ, Virtuozzo, PCS, Debian 6 és 7 és Ubuntu 14.04 rendszerekkel használható, de a fejlesztők ígérete szerint folyik a munka további rendszerek támogatásán is.
A tavaly ősszel a SUSE és a Red Hat megegyeztek, hogy addigi, ezirányú fejlesztéseik (kGraft és kpatch) eredményeit összeboronálva együtt fognak kidolgozni egy univerzális kernelszintű megoldást – ebből az együttműködésből született a 4.0-s kernelbe bekerült funkció. Természetesen ennek kihasználásához a disztribúció készítőjének támogatása is kell, de arra a nagyobb disztrók esetében valószínűleg nem kell majd túl sokat várni.
Meghajtóprogramok terén fejlődött a nyílt forrású AMD Radeon driver, többek között már támogatja a DisplayPorton át történő hangátvitelt. Javult az Intel Skylake és Quark processzorcsaládjainak, valamint az újabb ARM chipek támogatása is. Torvalds szerint a KVM-et (kernel alapú virtuális gép) illetően komoly tisztogatás és egyszerűsítés történt a kódban.