Kipróbáltuk: LG G Watch R

A kerek számlap, pontosabban kijelző egyre nagyobb teret hódít az okosórák terén: a trendet elindító Motorola készülék, a Moto 360 nyomdokaiban gyorsan feltűnt a következő versenyző, az LG tavaly ősszel debütált órája G Watch R, azóta pedig - pletykák szerint legalábbis - a Samsung is elkezdett saját, hasonló panellel felszerelt eszközén dolgozni, sőt a megoldás már a belépőkategóriába is utat talált, az Alcatel az idei CES-en mutatta be saját, olcsó, kerek kijelzős eszközeit.

A korábbi, sokszor csuklóra szíjazott gyufásdobozokra emlékeztető készülékekhez képest a kör alakú számlappal felszerelt modellek egyszerűen sokkal szebbek, elegánsabbak, ami az LG esetében különösen jól látszik: a tavaly nyáron debütált, suta kinézetű eredeti G Watch után az "R" utótaggal kiegészített változat határozott felüdülést jelentett.

Android Wear a fedélzeten

A G Watch R első pillantásra akár hagyományos órának is tűnhet: a fekete ház mérete nagyjából megegyezik egy átlagos férfi karóráéval, jobb oldalán pedig ott a mutatók pozicionálására szolgáló korona, amely ebben az esetben a Home gomb funkcióját látja el. A Moto 360-nal ellentétben a kijelző körül itt egy aránylag széles perem található, amelyre az analóg órákat idéző rovátkákat és számozást festetettek. Az óraszíj abszolút minőségi darab, nem a Samsungtól ismert, a házhoz rögzített krómcsatos gumipánt. Illetve tetszés szerint akár az is lehet, ha a tulajdonos talál hasonlót, a G Watch R szíja ugyanis cserélhető, az órára így szabványos fém-, bőr-, és műanyag pántokat is tehetünk ízlés szerint. A tesztpéldányhoz egy fekete bőrszíj járt, amelyről már az első nap után bebizonyosodott, hogy határozottan kényelmesebb - és elegánsabb - viselet, mint a riválisok rögzített, gumiból készült pántjai.

Hogy az okosórát használatba vehessük, először párosítani kell egy androidos okostelefonnal vagy táblagéppel. A folyamat teljesen bolondbiztos: bekapcsolás után az óra utasít, hogy a telefonra töltsük le az Android Wear appot a Play Store-ból, a telefonon elindított alkalmazás pedig végigvisz a beállítási procedúrán. A szoftver automatikusan megtalálja az eszközt és felajánlja a párosítást - ezzel gyakorlatilag véget is ért a beállítás folyamata, ezután már az órán és a telefonon is megnézhetünk egy-egy rövid oktatóvideót. Az Android Wear platform igen egységesnek mondható, az egyes gyártók csak az egyéni számlapokban különböznek, így az élmény egy Motorola vagy épp Alcatel eszköz esetében is pontosan ilyen.

Alig kell apró ikonokra vadászni

A navigáció alapvetően függőleges, illetve oldalirányú gesztusokkal történik, a fejlesztőknek sikerült minimalizálni a "bökések" számát a felületen, ami kifejezetten előnyös, hiszen a kis képernyő jó részét még az apróbb kezű felhasználók ujjai is jórészt kitakarják, így nem lenne könnyű egy ikonos-gombos felületet használni. A telefonról kapott, a Google Now kártyáihoz hasonló formában érkező értesítéseket a kijelzőn felfelé húzva nézhetjük meg, jobbra simítva pedig több információt kaphatunk azokkal kapcsolatban. A Google-féle fitneszalkalmazás esetében például az első kártyán látjuk mennyit mozogtunk az adott nap, jobbra lapozva pedig a kitűzött célhoz hátralévő időt nézhetjük meg, illetve a pulzus lemérésére is lehetőség van.

Az egyes értesítések balra söpörve zárhatók be, ha pedig a főképernyőn lefelé simítjuk végig, a gyorsbeállításokhoz jutunk. Az egyes menüpontok között itt oldalirányban lehet navigálni, itt kapott helyet például a "Theater mode" és a "Sunlight mode" funkció is, előbbivel teljesen elsötétíthetjük az eszköz kijelzőjét, továbbá a rezgést és hangot is lekapcsolhatjuk rajta, utóbbival pedig maximumra tekerhetjük a fényerőt.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Innen érthető el a beállítások menü is, ahol többek között a kikapcsolás és újraindítás funkciók is megtalálhatók, illetve az óra virtuális számlapját is megváltoztathatjuk. Az oldalsó gombbal bármikor visszajuthatunk a főképernyőre - azaz a számlapra. Utóbbinak egyébként két állapota van: a teljesen aktív (adott esetben színes, animált), illetve egy valamivel minimalistább, a kijelző nagy részét sötéten hagyó változat, amely folyamatosan aktív. Ez utóbbit az teszi lehetővé, hogy az LG nem LCD, hanem (RGB-szubpixel-elrendezésű) AMOLED kijelzőt használ, amey (ha csupán néhány pixel világít) nagyon keveset fogyaszt, így egy egyszerű fekete-fehér számlap bekapcsolva maradhat akár egész nap.

Az óra további képességei a főképernyőre bökve hívhatók elő: egy görgethető menüoszlopban válogathatunk a naptár, az emlékeztetők, a stopper, a pulzusmérő és több egyéb funkció között. Az okostelefonról telepített appokat eleinte a menüoszlop aljára tekerve, a "Start" menüpont alatt érhetjük el, gyakori használattal azonban ezek felköltöznek a menü elejére.

A kezelés tehát egyáltalán nem mondható komplikáltnak, a gyors bemutatón végigszaladva, nagyjából öt perc használat után valószínűleg senkinek nem jelent majd különösebb problémát. Az óra, illetve általában az Android Wear a hangparancsokra is erősen épít, noha ez a funkció magyarul egyelőre csak korlátozottan vehető igénybe. Az angolul elhangzó utasításoknak viszont örömmel engedelmeskedik a készülék: a főképernyőn vagy a menüt megnyitva, az "OK Google" varázsszót kimondva kezd fülelni parancsokra. Noha a G Watch R-t magyarul hiába kérleljük például a stopperóra elindítására, az angol "start stopwatch" utasításnak már eleget tesz - egyszerűbb feladatokat viszont már magyarul is adhatunk, a "macskás képek" felszólításra például megkapjuk az említett négylábút ábrázoló képeket az órára.

Mutatók nélkül is mutatós

A számlapok cserélgetésére az okostelefonos Android Wear alkalmazásból is lehetőség van, itt új felületeket is letölthetünk az órához a Play Store-on keresztül. Ezt valószínűleg sokan elég hamar meg is fogják tenni, miután az alapértelmezett, fémhatású (erősen szkeuomorf) virtuális óralap elég messze áll a UI többi részén alkalmazott, divatos "flat" dizájntól.

Az app szerencsére alapjáraton is elég széles választékkal rendelkezik a számlapokból, ám ha ezek sem tetszenének igazán, a Play Store kínálata is rendelkezésünkre áll - érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy a kerek számlapok feltöltői nem igazán tudnak elszakadni az analóg, mutatós órákra emlékeztető felületektől. Annak ellenére, hogy a kis kijelzőn gyakorlatilag bármilyen elképzelés megvalósítható lenne, még "digitális" elrendezésű számlapból is viszonylag keveset találni. Az OLED kijelző hosszú életét garantálandó némelyik óralap passzív nézetben véletlenszerűen elmozdul a normál helyéről, így nem mindig ugyanazokat a pixeleket égeti.

Az Android Wear appból a Play Store-ban található, okosórákat támogató alkalmazások is külön kategóriát kaptak, ilyenek például a Endomodo vagy a Runtastic sportkövető appok is. Az alkalmazásból továbbá az óra beállításaihoz is hozzáférhetünk, például visszamenőleg megtekinthetjük annak akkus teljesítményét, illetve blokkolhatjuk a nem kívánatos appok értesítéseit.

Hardver

A G Watch R telefonokhoz képest aprócska házába a gyártó nagyjából ugyanazt a hardvert tuszkolta be, amelyet a többi Android Weart futtató eszközben is találunk: 1,2 gigahertzes Qualcomm Snapdragon 400 processzor, 512 megabájt RAM és 4 gigabájt belső tárhely. Ezzel az óra egész ügyesen gazdálkodik, a kártyák söprögetése, illetve a különböző animációk simán, mindenféle döccenés nélkül haladnak.

Az OLED kijelző a Moto 360 csapott aljú panelével szemben, a szélesebb peremnek köszönhetően teljes kört alkot, miután a gyártónak volt helye elrejteni a szükséges elektronikát. A panel felbontása 320x320 pixel, átmérője pedig 1,3 hüvelyk - ez 348 PPI-s pixelsűrűségre elég, így bár közelről kiszúrhatók az egyes képpontok, a mindennapi használatban nem mondható "szőrösnek" a kép. Nem érdemes mindenesetre olyan képminőségre számítani mint a felső kategóriás okostelefonok esetében.

Ahogy arról már korábban is esett szó, készülék hátoldalán egy pulzusmérő is helyet kapott. A szenzor a bőrt átvilágítva figyeli az erek lüktetését - nem túl pontosan. A teszt során előfordult, hogy két gyors egymásutánban végzett kísérlet eredménye a kelleténél jóval nagyobb eltérést mutatott, és arra is többször volt példa, hogy nyugalmi helyzetben csak sokadik próbálkozásra végezte el a mérést sikeresen - ez pedig nem túl előnyös tulajdonság egy részben legalábbis fitneszfunkciókra kihegyezett eszköznél.

A kütyü akkumulátora viszont annál kellemesebb meglepetést jelentett, a 410 mAh kapacitású telep ugyanis két-két és fél napot könnyűszerrel kibírt, ha az eszközt rendeltetésszerűen, az értesítések megtekintésére és félresöprésére használtuk. Ezt persze néhány hosszabb stopperes méréssel, némi játékkal esetleg a telefonon lejátszott zene folyamatos vezérlésével különösebb erőfeszítés nélkül le lehet faragni egy nap alá is, az azonban mindenképp pozitívum, hogy a készülék fő funkcióját használva nem kell feltétlenül előkotorni a töltőt lefekvés előtt. A G Watch R a legtöbb okosórához hasonlóan egyedi töltőfejet kapott, amelyhez egy hagyományos microUSB-s telefontöltőt csatlakoztathatunk. A töltőegység itt apró fekete hokikorongra hasonlít, amely mágneses, így az órát rátéve az magától a megfelelő pozícióba kattan.

De mire fogom én ezt használni?

Arról immár magunk is megbizonyosodhattunk, hogy a viselhető kütyük határozottan jó úton járnak, hogy kigyógyuljanak az csúnyácska külső jelentette gyermekbetegségükből. A G Watch R egy kifejezetten mutatós, sőt a megfelelő szíjjal felszerelve akár elegáns high-tech kiegészítő is lehet. Ha azonban az ismerősök előtt felvágva elhangzik a rettegett "Na és ez mire jó?" kérdés, a válasz még mindig nem magától értetődő.

Mutatja az időt. Természetesen. Mutatja a telefon értesítéseit is, így birtokában nem mindig kell előbányászni a méretes mobilt a zsebünkből, ami minden kétséget kizáróan kényelmes funkció, ugyanakkor kérdéses, hogy ad-e akkora komfortérzetet, hogy megérje érte kicsengetni súlyos tízezreket. A G Watch R hazánkban 85-90 ezer forint környékén kapható - ez jóval több annál amit a legtöbben rászánnának kísérletező kedvük kiélésére.

Úgy tűnik tehát a "mire jó" kérdést egyelőre a szép reményű Android Wearnek sem igazán sikerült megválaszolni. Bár a kezelőfelület letisztult, egyértelmű és az app-ökoszisztéma is kiterjedt, az okosóra továbbra is csak értesítési sávként funkcionál. Még az egyébként népszerű appok, mint például a Duolingo Android Wearre készült kiterjesztései is elfelejtődnek egy-két nap után, hiszen a legtöbben inkább benyúlnak a zsebükbe (a telefonért) a teljes értékű alkalmazásért. Aki pedig a fitneszfunkciókra vágyik az hasonló áron már bőven talál kifejezetten erre a célra gyártott karperecet is, amelyek jóval fejlettebb megoldásokat kínálnak ennél.