Megérkezett a Maxwell a notebookokba is
Az asztali videokártyák után megérkezett a vadonatúj Maxwell mikroarchitektúra a noteszgépes piacra is - jelentette be az NVIDIA. Az új, GeForce 800M jelű generációban egyelőre egyetlen Maxwell lapka érhető el, a jövőben várhatóan ez változni fog.
Felemás rajtot vesz a noteszgépes piacon az NVIDIA vadonatúj Maxwell architektúrája. A most bemutatott GeForce 800M családban ugyanis csak egyetlen ilyen GPU landolt, amely ráadásul a néven osztozik egy előző generációs, Kepler-alapú modellel is. Nem elírás, a GTX 860M jelű GPU-ból két kiadás létezik, egy Kepler- és egy Maxwell-verzió is elérhető. Ezeket nagyjából azonos sebességre lőtte be a gyártó, azonban különböző játékok alatt, illetve fogyasztás dolgában jelentős különbségek is előfordulhatnak.
Nem csak átcímkézés
Az egy új Maxwellen kívül a többi GPU már ismerős lehet az NVIDIA kínálatából, az új 800M sorozatban helyet kaptak az előző két generáció, Kepler és Fermi architektúrát használó lapkák is, ez utóbbi a legszerényebb képességű 820M-ben teljesít szolgálatot. Szerencsére ezúttal nem egyszerű átcímkézésről van szó, a GTX jelölésű chipek viszonylag egységes képességekkel rendelkeznek, például Kepler modellek is megkapták az új funkciókat, például a Battery Boostot - erről részletesen lentebb.
(forrás: Anandtech)
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A Maxwell fejlesztését alapvetően meghatározta az NVIDIA stratégiai döntése, amely szerint a jövőben egyetlen közös mikroarchitektúrát használ a legegyszerűbb okostelefonos lapkáktól a mérnöki-tudományos feladatokra fejlesztett GPGPU-kig. A Maxwell nem az első architektúra, amely a teljes NVIDIA-palettát kiszolgálja, ezt a Kepler már eljátszotta, azonban a Maxwell fejlesztésekor került igazán fókuszba a telefonokban, tabletekben és noteszekben fontos energiahatékonyság.
Képfrissítéshez a fogyasztást
Az új generációval bemutatkozott egy zseniális új megoldás is, a fent említett Battery Boost. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználó célként megszabjon egy kívánt képfrissítési frekvenciát (frame per second, FPS). Ha ez alacsonyabb, mint amire a GPU egyébként képes lenne, akkor a meghajtó szoftvere óvatosan letekeri az órajelet, és vele a fogyasztást, így akkuról jóval tovább lehet játszani vagy 3D grafikázni majd. Külön öröm, hogy az FPS célt teljes egészében a felhasználó szabhatja meg, vagyis tetszés szerint beállítható például 30 vagy 60 képkocka is másodpercenként, ízléstől és játéktól függően.
Érezhető lesz a változás Battery Boosttal.
A technológiának hatalmas jövőt jósolunk, remélhetőleg a játékok mellett a grafikusan gyorsított felhasználói felületek területén is elérhető lesz majd. Különösen a két grafikus processzorral felszerelt gépeknél okoz problémát, hogy egyes alkalmazások önkényesen és sokszor feleslegesen begyújtják a "nagy" lapkát, ami pusztító az akkus üzemidőre nézve. A Battery Boosttal megoldható, hogy ilyen esetben is csak a szükséges mértékben fogyasszon a GPU.