Elindult a OneDrive

A OneDrive névre, amit a Microsoft körülbelül egy hónapja bejelentett, azért volt szükség, mert a brit BSkyB tévéhálózat elperelte a Sky előtag használatának a lehetőségét. A banális eset után a cégnek annyi lehetősége volt, hogy az új név megszületéséig, illetve a bevezetés előkészítéséig használhassa a SkyDrive márkát.

Az átnevezés nagyrészt érintetlenül hagyta a szolgáltatást, a legfontosabb funkciók ugyanúgy működnek mint eddig, de a kampány megkívánta, hogy néhány újdonságot is csomagoljanak az új név mellé. Az új képességek között van az automatikus fájlfeltöltés Android alól, illetve az adaptív személyi videóstreaming, ami az aktuális sávszélességhez és kijelzőfelbontáshoz igazítja a lejátszott mozgókép minőségét. Ezen felül jobb dokumentumkezelőt is kapott a OneDrive, már nincs szükség a feltöltött és linkelt dokumentumok megtekintéséhez Microsoft-fiókhoz. A változtatások többségében a konkurensek meglévő képességeit utánozzák, a műfajban egyre nehezebb újat mutatni.

Ha a OneDrive előnyeit kellene felsorolni, akkor az első az lehetne, hogy jól működik a Microsoft Office-szal. A második érv, hogy független a web és a mobil felületek többi részét uraló szolgáltatótól, a Google Drive használatától sokakat az tántorít el, hogy az egyébként Google-re épülő androidos ökoszisztémától szeretnének egy független szolgáltatást. A Microsoft persze ugyanilyen platformszereplő lehetne, de jelenleg a Windows Phone-t egyelőre nem fenyegeti a túlzott dominancia veszélye. Nem utolsósorban pedig a OneDrive mentes az olyan allűröktől, mint ami az Apple iCloudot sújtja, ilyen például a feltöltött fotók maximum 30 napos tárolási korlátja.

Kínálat van, a kereslet még alakul

A legtöbb embert természetesen csak az érdekli, hogy mennyi tárhely érhető el. Aki korán kelt ma, és az első 100 ezer regisztráló között volt, az kapott egy évre 100 gigabájt helyet. A többiek sem jártak rosszul, az alap, ingyenes csomag ugyanis 7 gigabájt, ami további hárommal bővíthető, ha bekapcsoljuk a fotófeltöltést. Ezen felül plusz 500 megabájt jár minden sikeres ajánlásért. Ha valaki vásárol egy Surface tabletet, az 200, aki rendelkezik Office 365 előfizetéssel, az 20 extra gigabájt hellyel lehet gazdagabb. Előfizetni 50, 100 és 200 gigabájtra lehet, ezek ára 25, 50, illetve 100 dollár évente.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Összehasonlításként a Dropbox indulásként 2 gigát ad, extraként ott 3-6 gigabájtot lehet összegyűjteni, a 100 gigás csomag éves ára 100 dollár. A Google Drive indulásként 15 gigát ad, extra gyűjtögetés nincs, viszont évente 60 dollárért ad minden egyes újabb 100 gigabájtot a cég, egészen 16 TB-ig. Jelenleg úgy tűnik, hogy otthoni használatra nagyobb kapacitás esetén a Dropbox a legdrágább, a OneDrive pedig a legolcsóbb választás. A legtöbb felhasználó persze eleinte megelégszik az ingyenes “beetető” kapacitással, majd később jönnek elő újabb igények arra vonatkozóan, hogy a fontos és kevésbé fontos fájlok is legyenek elérhetőek minden eszközről. A Microsoft egy tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy még azon felhasználók között, akik hallottak már a felhős tárolási lehetőségekről, több mint 77 százalék azok aránya, akiknek vannak fontos fájljaik nem redundáns, offline tárolón.

Ha valaki igazán biztosra akar menni, akkor a kritikus fájlokat akár több rendszerben is elhelyezheti és válogathat a nagyobb szereplők mellett rengeteg kisebb kihívó közül is. Vannak tárolók, amik a biztonságra mennek, ilyen például a magyar gyökerű Tresorit, ahol a vállalaton belüli közös munka a fontos, ott a Box ajánlata lehet jó, de mára valóban több tucat felhős tárhely közül lehet mazsolázni, minden valamirevaló online szolgáltató tárol, szinkronizál és linkel.