Stratégiai együttműködést kötött a kormánnyal a Telenor
A Magyarországon működő mobilszolgáltatók közül elsőként írt alá stratégiai megállapodást a kormánnyal a Telenor Magyarország. A norvég állam többségi tulajdonában lévő cég szolgáltatóközpontot nyitott, valamint további beruházásokat, fejlesztéseket ígért.
Kedden stratégiai megállapodást írt alá a kormány és a Telenor Magyarország, melynek egyik sarokköve egy magyarországi szolgáltatóközpont létrehozása, illetve további fejlesztések vállalása a mobilhálózati infrastruktúra kapcsán. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Illusztris társaságban
A Telenor Magyarország székházában október eleje óta működő Telenor Common Operation a Telenor Csoport európai leányvállalatainak nyújt technológiai szolgáltatásokat a jövőben. Az új vállalat 450 munkatársa a hálózat- és IT-tervezés, az implementáció, az üzemeltetés és a karbantartás terén kínál szolgáltatásokat a régió három országában. A Telenor az újonnan alapított magyarországi központú szolgáltatóvállalaton keresztül irányítja kelet-közép-európai mobilhálózatait Szerbiában és Montenegróban, összesen több mint tízezer bázisállomásra kiterjedően.
A stratégiai megállapodás része továbbá, hogy a Telenor jelentősebb összegeket fektet a mobilhálózati infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére - Christopher Laska, a magyarországi leányvállalat vezérigazgatója közölte, a cég rövid távon tízmilliárd forintos befektetéssel kívánja a mobilhálózat lefedettségét növelni. Erre ugyanakkor alighanem amúgy is rákényszerülne a társaság, a kapacitás és lefedettség bővítéséhez elengedhetetlenül szükséges frekvencialicencek megszerzéséért a kormány a tervek szerint rövidesen frekvenciaaukción fogja megversenyeztetni a hazai mobilszolgáltatókat.
Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.
Az aláírást megelőző rövid megbeszélésen szóba kerültek a magyarországi telekommunikációs szektort sújtó különadók - ismerte el Orbán Viktor miniszterelnök az aláírást követő beszédében. A kormányfő hozzátette, a kormány kész a szektort sújtó adóterheket mérsékelni, amennyiben a piaci szereplők olyan javaslatokat tesznek le az asztalra, mellyel az így kieső adóbevétel pótolható.
Mint ismeretes, a magyar távközlési szektor szereplői 2010 óta fizetnek különböző jogcímeken extra adókat a költségvetés számára, melynek kapcsán a mobilszolgáltatói szektor és a kormányzat viszonya eleinte kifejezetten feszültnek volt tekinthető. A feszültséget tovább fokozta a 2011-ben indult, majd 2012-ben sikertelenül lezárult frekvenciaaukció, melyen egy állami tulajdonú konszern is elindult és hozzá is jutott egy olyan frekvenciacsomaghoz, mellyel negyedik mobilszolgáltatóként piacra léphetett volna. Az aukciót lezáró határozatot végül éppen a három hazai mobilszolgáltató támadta meg, a végeredményt pedig a jogi procedúra zárásaként idén februárban semmisítette meg a Kúria.
Ellenségből barát
A kormány és a mobilszolgáltatók közti feszült viszony augusztus végén, szeptember elején látszott enyhülni, amikor Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azóta lemondott, hírközlésért felelős elnökhelyettese és a szolgáltatók közösen jelentették be, hogy aláírták azt a hosszútávú megállapodást, melynek révén az operátorok a működésükhöz elengedhetetlenül szükséges frekvencialicenceket 2022-ig használhatják. A harmonizáció és a licenclejárat-hosszabbítás összességében 100 milliárd forintjába került a piaci szereplőknek, így a költségvetés anélkül jutott jelentős bevételhez idén, hogy licitre kellett volna bocsátani bármilyen frekvenciát.