Tárolópiaci stratégiák: a Fujitsu jól őrzött titkai
A globális tárolópiac valószínűleg legszerényebb szereplője, legalábbis képességeihez viszonyítva, a Fujitsu, avagy teljes nevén a Fujitsu Technology Solutions. A vállalat piaci részesedése az EMEA piacokon mindösszesen 2 százalék körül mozog az IDC adatai alapján, amivel stabilan az utolsó helyet tölti be a nagy globális szállítók közt. Ennek eredményeként pedig a Fujitsura sem a versenytársak, sem a vevők többsége nem figyel, de a cég nem is igazán próbált meg feltűnést kelteni eddig.
A japán pontentát
Pedig a vállalatban és a Japánban fejlesztett ETERNUS tárolóiban ennél sokkal több lakozik. Az IDC és Gartner piaci adatok az egyes márkák eladásait követik, vagyis mindössze annyit mondanak, hogy melyik termékből mennyi fogyott. Ennek egyik automatikus következménye, hogy sokszor elfedi az eredeti gyártók teljesítményét, így például a NetApp által beszállított IBM N-Series vagy DS3000 tömbök eladásai a Kék Óriás piaci statisztikáit javítják, más oldalról viszont nem mutatják meg pontosan az egyes vállalatok értékesítési képességeit sem, ha azok nem csak saját márkás szervereket vagy tömböket integrálnak az ügyfél számára.
Ez utóbbi kategóriába tartozik a Fujitsu, amely a saját tömbjeinél sokkalta nagyobb értékben ad el EMC, NetApp és egyéb tárolókat komplett infrastruktúra-megoldásaiba integrálva. Ez különösen a NetApp esetében szembeötlő, a Fujitsu ugyanis lényegében csendestársként futtatta fel az amerikai vállalat európai jelenlétét a múlt évtizedben - a NetApp EMEA értékesítésének mintegy 40 százalékát a Fujitsu bonyolította, valamint a legnagyobb technikai támogató és professzionális IT szolgáltatásokat kínáló szervezetté vált a termékek mögött. Bár ez az arány csökkenő tendenciát mutat, ahogyan a NetApp erős viszonteladói hálózatot épített ki, a Fujitsu továbbra is a NetApp egyik legnagyobb viszonteladója és rendszerintegrátora. A Fujitsu valódi jelenléte az EMEA piacokon 6 százalék felett volt a legutóbbi negyedévben, amivel a Dell és Hitachi közelébe kvalifikálja magát.
Nem csak a vállalat, de ETERNUS tárolói sem kapnak akkora figyelmet, mint amekkorára képességeik feljogosítanák. A vállalat ETERNUS DX SAN portfóliója a kifejezetten olcsó belépőkategóriától egészen a csúcskategóriáig terül szét, amivel lényegében egyedülálló a vezető szállítók közt. Portfóliószinten hasonló mutatványra a NetApp képes, architekturálisan ugyanakkor teljesen más megközelítésben. A legközelebb ehhez a HP 3PAR került a legújabb 7000-es sorozattal, amely egészen baráti árakról indul, és HP által elhintett információmorzsák alapján a jövőben egészen a belépőkategóriáig leereszkedik. Az EMC ezzel szemben dedikált, egymás közt át nem járható architektúrákkal célozza meg a csúcs-, közép- és belépő kategóriákat.
Az egységes SAN portfólió előnyei
Az egységes SAN architektúra legalább három hatalmas előnnyel jár a partnerek és vevők számára: egyszerűsített menedzsment; központosított adatvédelem; skálázódás és befektetésvédelem. Talán a legfontosabb az egységes szoftverplatformból fakadó egyszerűsített menedzsment. A rendszergazdáknak nem kell többféle felületet vagy konfigurációs lehetőséget megtanulniuk, nincs szükség termékspecifikus specialistákra, akik elássák magukat egy adott architektúra rejtelmeiben, tudásukat ugyanakkor nem lehet újrahasznosítani más tömböknél. Számos felmérés mutatott rá az elmúlt években, hogy a tárolók és kapcsolódó feladataik menedzselésére fordított idő aránytalanul magas az infrastruktúra többi eleméhez képest, ami valójában hatalmas (rejtett) költséget jelent a vállalatok számára.
Az ETERNUS DX lehetővé teszi egy szervezet számára, hogy SAN infrastruktúráját sztenderdizálja, ami azzal kecsegtet, hogy kevesebb adminisztrátor gyorsabban fogja tudni ellátni ugyanazokat feladatokat. Mindehhez a Fujitsu további segítségként lehetővé teszi a vállalatnál található összes ETERNUS DX rendszer egyetlen felület alóli, központi elérését.
A második jelentős előny a közép- és nagyvállalatok számára, hogy az egységes architektúra lehetőséget teremt a különféle tömbök közti replikációra is, így például a kisebb DX tömbök replikációs célként használhatják nem csak egymást, de a közép- vagy csúcskategóriás rendszereket is. A felhasználók számos replikációs mód közül választhatnak a legkisebb rendszerektől kezdve, így például folyamatos tükrözés, ütemezett snapshot tükrözés, delta snapshotok, illetve készülhetnek teljes vagy delta historikus snapshotok adat-visszaállítási célzattal. Mindez azt is lehetővé teszi, hogy a töredezett adatmentési munkáktól és különféle eszközöktől (szalagos vagy diszkes rendszerek, deduplikációs eszközök) megszabaduljunk, és az adatvédelmet egy helyen kezeljük - ahol kell, az adatközpontban.
A harmadik következménye az egységes SAN architektúrának a szabad skálázhatóság lehetősége. A Fujitsu hivatalosan is támogatja a különböző tömbök leállás nélküli fejleszthetőségét egy magasabb kategóriás termékvonal felé. Ez szó szerint azt jelenti, hogy egy vállalat kezdésként telepíthet egy maximum 120 lemezig skálázódó, viszonylag szerény vezérlőkkel felszerelt DX90 S2 rendszert, majd később (például a futtatott alkalmazás méretének vagy I/O-igényének növekedése miatt) azokat DX440 S2 vezérlőkre cserélheti - elég a vezérlőket frissíteni, a diszkfiókok maradnak, de akár DX8700 S2-es vezérlőkre is lehet migrálni leállás nélkül, ha az adatok és I/O-igények növekedése gyors marad.
A DX87000 S2 horizontálisan, a diszkalrendszertől függetlenül skálázódó architektúra 2-től egészen 8 vezérlőig. A 8 vezérlő akár több mint 1 terabájt RAM cache-t képes felvonultatni, egyetlen LUN pedig 128 terabájtig is nyújtózhat. A teljes kiépítettségében akár 3 ezer meghajtót is kezelni képes rendszer természetesen SAS, NL-SAS merevlemezeket és SSD-ket is támogat automata tárolórétegezéssel és thin provisioninggel. A szolgáltatási szinteket a fontos alkalmazások számára I/O-priorizálás (QoS) garantálja, míg a rendszer törekszik az alacsony fogyasztásra is a nem használt RAID-csoportok leállításával - ezek a funkciók mind elérhetőek a kisebb rendszerekben is, a DX8700 S2 csak néhány extra képességnél élvez exkluzivitást, mint például a Fujitsu mainframe-ek támogatása.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Csúcskategóriás rendszerként a DX8700 S2 egyetlen szembeötlő hiányossága az ESCON/FICON mainframe kapcsolódás támogatása. Ez az IBM mainframe hegemóniája és az IBM DS8000 tárolók 50 százalék feletti mainframe-részesedése miatt azonban kevéssé releváns, továbbá a mainframe rendszerek tipikusan dedikált környezetben működnek saját SAN-on.
Az egységes SAN portfólió stratégiáján kívül a Fujitsu az S2 generációval kinyilvánítottan igyekezte rendszereit a teljesítmény, illetve ár-teljesítmény szempontjából finomhangolni, beleértve saját valósidejű operációs rendszerének működésétől és cache-hatékonyságától kezdve a hardver felépítésén át a 16 Gb/s sebességű Fibre Channel korai támogatásáig. A Storage Performance Council adatbázisában található mérés szerint ez látszólag sikerült, ugyanakkor az EMC publikus összemérhetőséget nem támogató politikája miatt egy Symmetrix teljesítménye kapcsán legfeljebb sejtéseink lehetnek. Az HP 3PAR és Hitachi VSP rendszerekkel azonban az elérhető adatok alapján felveszi a versenyt a Fujitsu.
Racionalizált adattárolási költségek
A Fujitsu lényegében nem mást ígér az ETERNUS DX családdal, minthogy az EMC, IBM vagy Hitachi SAN rendszerekkel összevetve ugyanazt a teljesítményt jóval gazdaságosabban nyújtja, miközben nem kell semmiféle kompromisszumot kötni a megbízhatóság és rendelkezésre állás terén - a legkisebb rendszerek is megrendelhetőek teljesen redundáns kialakításban, fürtözhetőek is igény szerint, és az adatok integritását pedig folyamatos bithiba- és hardverellenőrzés felügyeli.
Mindezt tetézi a Fujitsu kedvező licencelési politikája, amely a rendszerben található kontrollerek típusától és számától teszi függővé az egyes szoftverekért (funkciókért) fizetendő díjat, függetlenül a kapacitástól - vagyis a teljesítményért kell fizetni, nem pedig az adattömegért. Tekintve a vállalatok tendenciáját az adatok felhalmozására és az online adatbázisok természetszerű növekedésére, ez rendkívül kedvező konstrukció amely egy 3-5 éves TCO-kalkulációban mutatja meg igazán az erejét.
A Fujitsu ETERNUS DX tárolók okkal népszerűek Japánban, ahol az ügyfelek igen magas szintű követelményeket állítanak fel a beszállítók előtt. Itt a vártnál gyengébb teljesítmény vagy bármiféle rendelkezésre állási vagy minőségi probléma hatalmas arcvesztéssel és sűrű hajlongással jár a Fujitsu vezetői számára - már csak emiatt is biztosak lehetünk a magas színvonalú, konzervatív mérnöki tervezésben. A vállalat Japánon és Németországon kívüli relatív sikertelenségét sokkal inkább az agresszivitás és megfelelő szervezeti felépítés, és marketingerő hiánya magyarázza, nem a termék.
Ha elegünk van az EMC vagy az IBM komplex és obszcén árakkal dolgozó szoftverlicencelési politikájából, érdemes megvizsgálni a Fujitsu ETERNUS DX SAN rendszereit, amelyekkel a Fujitsu kihívó szerepe és a barátságos licencpolitika miatt az eddigieknél kétségtelenül sokkal gazdaságosabb pályára állíthatjuk a vállalati tárolóinfrastruktúrát, miközben teljesítmény, adatvédelem vagy rendelkezésre állás terén sem kell kompromisszumokat kötnünk. A Fujitsu ráadásul nem csak az elsődleges adattárolók terén érdekes, hiszen a vállalat ETERNUS CS High-end, korábban CentricStor néven forgalmazott adatvédelmi platformja lényegében egyedülálló képességekkel rendelkezik, amelyeket egy soronkövetkező, a következő generációs adatvédelmi platformokat taglaló cikkünkben fogunk kitárgyalni.