OUYA: Android játékkonzol 20 ezer forintért

Az OUYA nem egy egyszerű androidos doboz szeretne lenni. Az ötletgazdák víziója, hogy visszahozzák a régi videójátékok fényét, s az okostelefonok és a tabletek uralta világban az egyszerű, de minőségi játékok újra helyet kapjanak a nappaliban. Az OUYA egy alternatív, nyílt platform szeretne lenni, ami a doboz vásárlóinak ugyanazt az érzést adja, mint néhány évtizeddel ezelőtt a régi vágású konzolok beszerzése és használata.

Az OUYA konzolja egyúttal magában foglalná a fejlesztői kitet is, vagyis az alkalmazások közzététele sem lenne különösebben bonyolult a platformon. Mivel a rendszer alapja az Android, ezért a fejlesztőknek még csak tanulnia sem kell hozzá, pontosan tudják, hogyan működik. Az OUYA a terv szerint visszahódítja a tévét az egyszerű játékok szintjén is, mégpedig úgy, hogy elég lesz kinyitni a dobozt, bedugni az eszközt a tévébe és máris elérhető több száz játék.

Ingyenes játéktár

A koncepció szerint a fejlesztők mindenképp egy ingyenes verzióval kell, hogy előrukkoljanak majd, amiből a játékos eljuthat egy fizetős változatig vagy a manapság népszerű freemium modellben a játékon belüli előnyökért, extrákért lehetne fizettetni. Az elképzelés kissé homályos még és nehéz megtalálni a helyét a profi konzolok és az okostelefonok, illetve okostévék szorításában.

A hardver azonban már jelenleg is készen áll, az OUYA vezetői azt mondják, hogy az extra pénzt már nem a hardver tervezésére és finomítására kell fordítani, hanem a tartalom, a platform és az extra alkalmazások és képességek, funkciók megalkotására, javítására. Az OUYA alapjában véve futtatni képes majd minden androidos appot, de ezek nyilván nem a tévéképernyőre vannak optimalizálva. Az igazi cél “egy tonnányi jó játék” a nappaliban. A startup alapítói úgy képzelik, hogy a hardverük segítségével újra divatba jön a félamatőr otthoni fejlesztés, játékkészítés.

Célgép

A hardver paraméterei már fixek, de ennek ellenére sem várható, hogy hamar tömeggyártásba kerül. A konzol az NVIDA Tegra 3 lapkájára épül, 1 GB memóriát és 8 GB belső tárhelyet kap. A tévére köthető konzol természetesen 1080p-s HDMI kimenetet, Wi-Fi 802.11 b/g/n csatolót, 4.0-ás Bluetooth-t és USB 2.0-át kap. A géphez jár majd egy vezeték nélküli kontroller, amin a két analóg joy mellett d-pad, akciógombok és egy touchpad is lesz majd. Mindez pedig az Android 4.0-ra épülne a jelenlegi tervek szerint.

A piaci érettségig azonban még a startup vezetői szerint is sok teendő van. A közösségi befektetők pénze elegendő ahhoz, hogy hátralépjenek és az új ötleteiket a következő hónapok során valósággá konvertálják. A fejlesztői kit, illetve a megálmodott ZX Spektrum retró talán kissé távolinak tűnik, de még e nélkül is érdekes lehet egy jól átgondolt, letisztult hardver és egy hozzácsiszolt Android, amennyiben sikerül az ígért áron értékesíteni.

Hyperscaler vagy hazai felhő? Lehet, hogy nem kell választani! Egy jól felépített hibrid vagy multicloud modellben a különböző felhők nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak.

A Nexus Q kapcsán a Google pontosan ugyanezt a húrt pengeti, igaz ott nem a játék, hanem a médialejátszás oldaláról. A trend abszolút az, hogy minimalista célhardver jelenik meg a háztartásokban, azokban is, ahol nincs igény a felsőkategóriás játékkonzol képességeire és lehetőségeire. Az ilyen eszközök sikere az okostelefon és a tablet kompromisszumaiból táplálkozhat. Egy mai felsőkategóriás okostelefon már felülmúlja a néhány évvel ezelőtti asztali PC-k grafikai- és számítási képességeit. A 10 évvel ezelőtti játékok némelyike már felújított, feljavított változatban játszható Full HD felbontásban is akár a mobilon, vagy a mobilról átvetítve a tévére. Az okostelefon azonban melegszik, lemerül, illetve a sík üvegfelület sem éppen ideális kontroller.

A tét tehát nagy, a sikertől a fiatal startupot csak a tapasztalatlanság vagy a nagy piaci szereplők fölénye választhatja el. Mindenesetre most úgy látszik, hogy a játékos és a fejlesztői közösségek is egyöntetűen üdvözlik az ötletet és mindenki lelkes. A több mint 20 ezer közösségi befektető átlagosan 125 dollárral járult hozzá az ügyhöz, azaz többel, mint amennyit a jövőbeni termékért egy vásárlónak fizetnie kellene. Remélhetőleg a lendület kitart egészen a megvalósulásig. Vajon sikerülhet nekik?