Ennyibe kerül a negyedik mobilszolgáltató

Múlt heti, Össze kell kapnia magát a negyedik mobilszolgáltatónak című cikkünk után több iparági szakértő is megkeresett minket a témában. A névtelenséget kérő informátorok a már meglévő, piaci körülmények közt működő mobilszolgáltatók működési modelljei alapján segítettek nekünk összeállítani egy olyan sematikus költségtervet, mellyel egy új belépőnek egyáltalán sansza lehet rá, hogy mobilszolgáltatást indítson és üzemeltessen Magyarországon - a jelenlegi piaci körülmények közt.

Műszaki beruházások, üzemeltetés

A negyedik mobilszolgáltatónak a hatályban lévő határozatok és törvények értelmében több szempontból is kiváltságos helyzete van, így műszaki beruházási szempontból két nagyon fontos kedvezményben részesül. Egyrészt a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország az új cég rendelkezésére kell bocsájtsa a hálózati kapacitásának egy részét addig, amíg az új operátor ki nem építi az országos lefedettségű hálózatát. Ez egyébként a Vodafone 1999-es piacra lépésekor is így volt, ettől függetlenül az új szolgáltatónál nem ülhetnek ölbe tett kézzel, ahogy a Vodafone sem tette a kezdetekkor. Másrészt az új cég a frekvenciahasználat díjából is kedvezményt kap.

Szakértőink szerint egy új, országos lefedettségű mobilhálózat felépítése a nulláról így is nagyjából 100 milliárd forintot emészthet fel, ebben a bázisállomások és az adminisztrációs rendszerek felállításán túl az irodai infrastruktúráig bezárólag minden benne van. Az így kiépített rendszert működtetni is kell, ez évente további 20-30 milliárdba kerülhet, ügyfélszámtól függetlenül. Ha az új operátor tömegesen tud szerezni előfizetőket a másik háromtól, ez az összeg nőhet.

Ügyfélszolgálatokkal, ügyfélkezeléssel kapcsolatos költségek

A ma hatályban lévő és a rövidesen hatályba lépő, hírközlési szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek kezelését szabályozó rendeletek és törvények szigorú feltételeket írnak elő minden távközlési szolgáltatónak. Ezek határozzák meg többek közt az ügyfélszolgálatok rendelkezésre állását, azok számát, vagy az ügyfélkezelés módját különböző esetekben. Az ezekhez kapcsolódó költségek egy része a műszaki, beruházási költségekhez tartozik, ugyanakkor a lakossági értékesítési pontok kialakítását vagy átalakítását is el kell végezni.

Szakértőink úgy látják, Budapesten legalább 30 értékesítési pont létrehozására lehet szükség, kézenfekvő, hogy ezek egy részét bevásárlóközpontokban kell nyitni, ahol a bérleti díjak igen magasak. Összességében nagyjából 2-3 milliárd forintra tehető az a minimális költség, mely az üzlethálózat kialakításához szükséges, emellett az ügyfelekkel kapcsolatos adminisztrációs költségek körülbelül további 20 milliárd forintba kerülnek évente.

Reklámköltségek

Ha az új szolgáltató piaci körülmények közt kíván versenyezni a Telenorral, a Vodafone-nal és a T-Mobile-lal, kénytelen lesz jelentős összegeket fordítani hirdetésekre. Egy új termék bevezetése kapcsán az induló kampány ráadásul kritikus fontosságú, az új piaci szereplőnek tehát többet kell költenie riválisainál. A hirdetési célra szánt listaáras költések 2011-ben elérték a 7-13 milliárd forintot a mobilpiacon, szakértőink szerint ez az összeg idén valamelyes csökkenhet, nagyságrendileg 10 milliárd forintra.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A lakossági piacon uralkodó trendek és percepciók miatt rendkívül nehéz dolga lesz az új szolgáltatónak, hiszen amellett, hogy telített a mobilpiac, az ügyfelek szolgáltatóváltási hajlandósága is nagyon alacsony. Ráadásul új versenytársakkal is meg kell küzdeni: idén  egy virtuális mobilszolgáltatóval és egy új mobilmárkával (Tesco Mobile, Blue Mobile) már bővült a piac, és további egy-két szereplő (UPC, BTel) megjelenésére szinte biztosan lehet számítani. Ezek a szolgáltatások szinte biztos, hogy nem a negyedik mobilszolgáltató partnereként kezdik meg működésüket.

Matekozás

A fenti becsléseket alapul véve az új mobilszolgáltató elindítása és üzemeltetése működésének első évében nagyságrendileg 150 milliárd forintba kerülhet, ez az összeg várhatóan a későbbiekben sem csökkenhet jelentős mértékben, sőt valamelyes akár nőhet is. Hogy a szinergiák, a stratégiai együttműködések, esetleges új üzleti modellek (például infrastruktúra-bérlés) és az új belépőnek kedvező szabályozási környezet révén mennyit spórolhat a negyedik mobilszolgáltató, nehéz megbecsülni, de ideális körülmények közt nem lehetetlen, hogy ennek az összegnek akár a felét sikerül lefaragni állami kiadási oldalon - más kérdés, hogy ez hogyan hat a versenyképességre.

A megtérülési mutatók kiszámolását nagy mértékben nehezíti a bizonytalan gazdasági környezet, mindazonáltal az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az új szolgáltató a működésének első néhány évében nem működtethető nyereségesen. Beszédes lehet, hogy a jelenleg több mint 3,6 millió előfizetővel rendelkező Telenor Magyarország tavalyi adózás- és kamatfizetés előtti nyeresége (EBIT) 26 milliárd forint volt. Hogy mi lesz később, annak fejtegetése még messzebbre vezet, egy azonban biztos: piaci alapokon működő, nemzetközi szolgáltató nem fog érkezni egyhamar a magyar mobilpiacra, erre bizonyíték, hogy a 2011-ben kiírt frekvenciaaukcióra nem jelentkezett komoly érdeklődő a nemzetközi mobilszektorból.