Mindenkinek egyformán fájhat a telefonadó
Könnyen lehet, hogy a percenkénti 2 forintos telefonadóból nem lesz semmi, de legalábbis nem ebben a formában - a minisztérium és a távközlési szolgáltatók közt zajló tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint elképzelhető, hogy az adó valójában egy mindenkire egyformán vonatkozó átalánydíj lesz.
Nem kizárt, hogy a sajtóban az elmúlt napokban nagy visszhangot keltett telefonadóból abban a formában nem lesz semmi, ahogy az eredetileg az új Széll Kálmán tervben szerepelt. A múlt hét végi híresztelések után hétfőn bebizonyosodott, hogy a kormány új adónemet kíván bevezetni a távközlési szolgáltatásokra, mely a 2010-től élő ágazati különadó helyébe léphet. Ez az adó a Brüsszelbe is eljuttatott tervezet szerint forgalomarányos lenne, telefonhívásoknál percenként, SMS-eknél és MMS-eknél darabonként 2 forint.
Nem volt egyeztetés
Az új adónem bevezetésével kapcsolatos döntés értelemszerűen a legnagyobb forgalmat lebonyolító távközlési cégeket, a mobilszolgáltatókat érte leginkább hidegzuhanyként. A cégek bár hivatalosan nem nyilatkoznak a témában, a HWSW-hez eljutott nem hivatalos vélemények egyöntetűen azt kifogásolják, hogy a kormányzat nem egyeztetett előzetesen az ágazattal, akárcsak korábban más esetekben (például a nemzeti mobilfizetési rendszerre felállított törvényjavaslat elfogadása előtt).
Az új adó bevezetésére és beszedésére ráadásul mindössze pár hónapjuk van felkészülniük a szolgáltatóknak, a tervek szerint ugyanis már idén július 1-jétől élne a telefonadó, amiből idén 30 milliárd, jövőre pedig 52 milliárdos bevételt remél a költségvetés. "Ennyi idő alatt képtelenség a számlázási rendszert átállítani és letesztelni" - nyilatkozta lapunknak az egyik mobilszolgáltató neve elhallgatását kérő illetékese. "Ez egy előzetes egyeztetés során egyértelműen kiderülhetett volna" - tette hozzá.
Ha az adónem az eredeti formában kerül elfogadásra, a szolgáltatóknak így többek közt júliusig ki kellene dolgozniuk, hogy a feltöltőkártyás ügyfelektől hogyan szedik be az adót, hogyan kerekítenek a másodperc alapú számlázás esetén és mit kezdenek a díjcsomagban benne foglalt ingyenes percekkel. Emellett főképp a céges flották esetén lehet fogas kérdés, hogy a flottán belüli ingyenes hívásokat hogyan kezeljék az operátorok.
Közös teherviselés
A mobilszolgáltatók éppen ezért most a tárgyalásokról kiszivárgott információk szerint arról próbálják meggyőzni a tárcát, hogy a forgalomalapú adónem helyett a jóval egyszerűbben bevezethető, elszámolási szempontból kedvezőbb átalánydíjas adórendszert válassza a kormány. Ez azt jelentené, hogy a Magyarországon élő nagyjából 14,4 millió vezetékes telefon- és mobilelőfizetés után egységesen, egyforma nagyságú (a mai előfizetői számot alapul véve évente nagyjából 3600, azaz havonta 300 forintos) összeget fizetne mindenki.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
"Ez egy nagyon igazságtalan rendszer, hiszen egy telefonját alig használó kisnyugdíjastól is ugyanannyi pénzt szednének be, mint egy rendszeresen nagy mobilos forgalmat generáló üzletembertől" - mondták el lapunknak névtelenül az egyik, vezetékes telefonszolgáltatást is nyújtó hazai szolgáltatónál. Tény, hogy a havi 1000-2000 forintos telefonszámlát kapó előfizetők számára a 300 forintos átalánydíj bevezetése a havi költségek 15-30 százalékos emelkedését hoznák, míg egy havonta 5-10 ezer forintot fizető ügyfél szinte meg sem érezné a bevezetését.
Forrás: KSH
A Központi Statisztikai Hivatal számait alapul véve jól látható az is, hogy a Magyarországon lefolytatott telefonbeszélgetések túlnyomó többsége mobiltelefonon keresztül történik: a mobilhálózatokból kezdeményezett hívások aránya az összes híváson belül 2008. óta meghaladja a 80 százalékot és tavaly év végén volt a legmagasabb (85 százalék). Érdekes adat továbbá, hogy a vezetékes vonalakon egy hívás átlagos hossza tavaly év végén pont kétszer annyi (3,9 perc) volt, mint a mobilos hívások esetében, vagyis a vezetékes telefont használó ügyfelek a forgalomarányos rendszerben eleve többet fizettek volna, hacsak nem változtatnak telefonálási szokásaikon.
Az új adónem bevezetésének körülményei egyelőre tehát legalábbis képlékenyek, az azonban jól látható, hogy az eredetileg tervezett 2 forintos forgalmi díj bevezetését mindenáron szeretnék elkerülni a mobilszolgáltatók, akiknek az átalánydíjas rendszerben így nem csökkenne a forgalmuk, illetve a számlázási rendszert sem kellene drasztikusan módosítaniuk.