Feleslegesnek tartják a kisvállalatok a webshopokat

A fogyasztók már Magyarországon is évek óta az interneten tájékozódnak vásárlás előtt, de gyors ütemben válik egyre népszerűbbé a vásárlás maga is. Az ételrendelés az egyik tipikus online tranzakció, ahol kiszállításkor fizetünk többnyire. Az online kereskedelem terjedésében fontos szerepet játszottak az aukciós oldalak, idén sok új online fizetőt vonzottak a kuponoldalak és a karácsonyi bevásárlás is minden évben sokakat vesz rá, hogy az internetes boltokból rendeljenek.

Az Ipsos ASI által készített, országos kutatás szerint a magyar netezők 90 százaléka már vásárolt online, ennek ellenére a vállalkozások közül csupán 13 százaléka rendelkezik online jelenléttel. A webshop elleni fő érvek, hogy nem releváns termékeik, szolgáltatásaik értékesítésben (52%), illetve a cég nem tapasztalt erre igényt vásárlói körében (20%), vagy nem volt ideje ezzel foglalkozni (15%). Pedig a webshopot üzemeltető kisvállalkozások fele állítja, hogy az internetes áruház jelentős forgalomnövelő hatással bír.

Gyorsan növekszik a hazai online kereskedelmi szegmens

A kutatás eredménye szerint a webáruház önmagában átlagosan 26 százalékkal növeli egy cég forgalmát, ráadásul a gazdasági válság ellenére (vagy éppen amiatt) az online kereskedelem folyamatosan növekszik. A magyarországi, online értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben körülbelül 100 milliárd forint volt, 2010-ben pedig már 133 milliárd, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 1,8 százaléka.

A magyar netezők 90 százaléka már legalább egyszer rendelt valamit online,az 52 százalék több alkalommal is, 30 százalék pedig rendszeresen vásárol az interneten. A webáruházakból rendelők 76 százaléka kiemeli a kényelmet, mint szempontot, 55 százalék pedig az alacsonyabb árat is az online boltok előnyei közé sorolja. A webshopokból leggyakrabban könyvet (59%), műszaki cikket (55%) rendelnek, de népszerű az interneten történő szállásfoglalás (38%) és belépőjegyeket is sokat vásárolnak online (34%) - vagyis általában azok a termékek népszerűek, amelyeket vásárlás előtt nem kell megnézni, kipróbálni, a leírásuk, specifikációjuk alapján el lehet róluk dönteni, melyiket válasszuk.

Kereskedői szempontból a webshop jelentősen növelheti az üzleti működés hatékonyságát: online áruházat üzemeltetve nemcsak az adott településen élőket érhetik el a cégek, hanem országszerte, sőt akár külföldről is szert tehetnek megrendelésekre. Ennek ellenére a magyar kereskedőknek csak kis része él az ebben rejlő lehetőségekkel. A felmérés szerint a kisvállalkozások csupán 13 százalékánál lehet interneten rendelni termékei, szolgáltatásai közül. Jobb az arány, ha a honlappal rendelkezőket vizsgáljuk, ami minden második magyar kisvállalkozásról mondható el - közülük 32 százalék rendelkezik webáruházzal.

Magánemberként a kereskedő is vásárol neten

Érdekes viszont, hogy magánemberként a vállalkozások vezetőinek 86 százaléka vásárolt már online, tehát elvileg tisztában vannak az előnyökkel. A webshoppal rendelkező kisvállalkozások fele állítja, hogy forgalma nőtt ennek az eszköznek a hatására, mégpedig átlagosan 26 százalékkal. A vállalkozások egy része költségcsökkenésről is beszámolt, például az üzletbérlés, hirdetési kiadások terén - ezen cégek esetében az  üzemeltetési költségek átlagosan 24 százalékkal csökkentek.

AI az IT-ban: ennek már fele sem tréfa Június 16-án érkezik az idei első kraftie meetup!

A magyarországi internetes kereskedelemben viszont továbbra sem jellemző az online kártyás fizetés, a vevők továbbra is az utánvételes, készpénzes fizetést preferálják. Ennek okai közt szerepelhet a kereskedők iránti bizalmatlanság, illetve az alacsony kártyahasználati kedv, valamint a netes fizetésre alkalmas kártyák alacsony penetrációja. A legnagyobb probléma, hogy maguk a magyar webshopok sem támogatják ezt a lehetőséget.

A webáruházzal rendelkező vállalkozásoknak mindössze 20 százalékánál van V-POS terminál, 71 százaléknál lehet átutalással fizetni, 61 százaléknál pedig van utánvétes megoldás. Az online vásárlók közül alig 43 százalék fizetett már bankkártyával, alkalmanként átlagosan 5-10 ezer forint értékben. Bizonyos termékcsoportoknál a bankkártyás fizetés lehetőségét a kereskedők azért sem erőltetik, mert nagyon alacsony árrésekkel dolgoznak, a kártyás tranzakciós díj ennek a néhány (3-5) százalékos haszonnak jelentős részét elvinné.

Jó-jó, de mégsem kell

Az online, bankkártyás fizetési lehetőség bevezetésével nem élők úgy érzik, hogy drága és időigényes kifejleszteni (38%) és működtetni (39%), illetve nem mutatkozik rá piaci igény (25%)..A számok ugyanakkor azt mutatják, a bankkártya elfogadásának lehetősége több pozitívummal is jár, ami ellensúlyozhatja a költségeit: a V-POS-sal rendelkező kisvállalkozások 56 százaléka találta úgy, hogy ez a fizetési lehetőség több vásárlót vonz, emellett éves szinten átlagosan 23 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be.