Tovább szenved az Intel a tabletpiacon
Látványosan szenved tovább az Intel az alacsony fogyasztású processzorok piacán, ezen pedig várhatóan a most bemutatott Oak Trail platform sem fog változtatni. Bár az új Atom már szállításra kész, az iparág egyelőre nem várja tárt karokkal a jövevényt.
2011-ben a relevánssá válunk - ígéri az Intel netbookokért és táblagépekért felelős marketingigazgatója, Kevin O'Donovan. Bár egyelőre egyetlen megvásárolható termékben sem dobog az új Atom, az év folyamán várhatóan számos gyártó mutat be majd Oak Trail alapú táblagépet, köztük a Lenovo, a Fujitsu, a Razer és a Viliv. A táblagépek leghamarabb májusban jelennek meg a boltok polcain.
Gőzmozdony?
Az Intel egy ideje a partvonalról figyeli a mobiltelefonos és tabletpiac mozgását, köszönhetően az ilyen termékekbe szánt Atom processzorsorozat és az azt kiszolgáló lapkakészletek gyenge fogyasztási adatainak. Ugyan a chipgyártó folyamatosan fogadkozik és kardcsörtetéssel felérő termékterveket mutat be, az Intel megoldásainak iparági fogadtatása eddig nagyon hűvös volt. Ez az Oak Trail érkezésével sem változik, az Intel Atom Z670 néven érkező processzorok a jelentős volument ígérő gyártók közül csak a Lenovo termékeibe kerültek be, a többi komolyan vehető cég egyelőre nem tervez ilyen táblagépet piacra dobni. Az Intelnek szüksége a partnerek támogatására a tabletpiac meghódításához, a jelentős gyártók azonban egyelőre az ARM-alapú gépek fejlesztésére fókuszálnak.
Az Intel sajtóközleménye ennek megfelelően kifejezetten szerényen fogalmaz, és nem is beszél áttörésről a konzumer termékek piacán, a Z670 által megcélzott piacokat a klinikai, ipari és kereskedelmi felhasználásban látja. Persze a fogadkozás nem marad el, a következő generáció, a Cedar Trail majd rendelkezni fog Wireless Music és Wireless Display, PC Synch és Fast Boot technológiákkal is - ezekre azonban még legalább egy évet várni kell.
Gyorsabban, mint Moore törvénye
Az Intel azonban nem adja fel, a tervek szerint a következő három évben három csíkszélességet fog lépni a gyártó, így az idei 45 nanométeres lapkák után jövőre 32 nanométeren, majd 22 nanométeren érkeznek az Atomok. Sajnos a megfogalmazás mögött csupán annak beismerése rejlik, hogy az Atomok gyártástechnológiája elmaradt a Core sorozatú processzorok mögött, és majd három év múlva érik utól az Intel csúcstermékeit.
A gyártástechnológia és az architektúra különválasztása kitűnően működött a notebookokba és asztali pc-kbe szánt termékek esetén, a tick-tock névre keresztelt fejlesztési stratégia keretében páros években új architektúrát, páratlan években pedig új gyártástechnológiát vezetett be az Intel. Az Atom azonban 2008-as bemutatkozása óta 45 nanométeren rekedt, a fejlesztés pedig csak az architektúra finomításában mutatkozott meg.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az Oak Trail a korábban bemutatott Moorestown sorozatú Atomok Windows-kompatibilis verziója, amelyet elsősorban tabletekbe, netbookokba és nettopokba szán az Intel. Mint ismeretes az elsősorban telefonokba szánt Moorestown-ból kikerült minden felesleges, így a PCI csatoló is - ez pedig szükséges a Windows futtatásához. Az Oak Trail tehát a Moorestown alapját képező Lincroft rendszerlapkát társítja az új Whitney Point lapkakészlettel, amely SATA, HDMI, és számos más csatolót ad a platformhoz, így az képességeiben megegyezik, illetve felülmúlja az eddigi netbookos Atomokat. Az Oak Trail támogatja az Android, a Meego és a Windows operációs rendszereket, így a gyártók válogathatnak a lehetséges kombinációk közül.
Csak előre
A most zajló pekingi Intel Developer Conference-n a kék chipgyártó bemutatta az Atom következő generációját is, amely Cedar Trail névre hallgat és 32 nanométeren készül. Az Intel szerint az új generáció már elegendő grafikus teljesítménnyel rendelkezik a Blu-ray 2.0-s standardú videók lejátszásához is, valamint önmagában támogatni fogja a HDMI és DisplayPort csatlakozókat is. A gyártástechnológia fejlődésének és a magasabb fokú integrációnak köszönhetően pedig jelentősen csökken majd a rendszerszintű fogyasztás, így aktív hűtés nélküli, hosszú akkus üzemidővel rendelkező készülékek építhetőek a platformra.