Annyi a céges oldalaknak a Facebookon?

A Facebook még múlt héten frissítette minden vállalati, hivatalos oldal kialakítását, és elsőre úgy tűnt, hogy csak egy egyszerű dizájn ráncfelvarrás történt és a profiloldalakhoz hasonlóan itt is a szerkezet alakult át. Ez alapvetően nem is tett rosszat a kinézetnek, valamivel rendezettebbé vált az oldal, és az adminisztrátorok kezébe kicsit több lehetőség került a testreszabásra. Ha valaki üzemeltet Facebook oldalt, akkor bizonyára mostanra találkozott a demóval és az oktatófelületettel.

A Socialmediatoday.com felvetése szerint ugyanakkor azon sokan átsiklottak, hogy megváltozott a Facebook oldalak posztjainak megjelenítése is, ami számos, főleg kisvállalat, illetve kisebb közösség oldalait érinti igen hátrányosan. A változás ez esetben nem konkrétan az oldalakat érinti, hanem a felhasználók hírfolyamát. Az újítás értelmében ugyanis a jövőben a “Top News” fülön nem jelennek meg a vállalati oldalak kommentjei, fotói, bejegyzései, csak és kizárólag olyan felhasználóknak, akik rendszeresen interakcióba lépnek az adott oldallal.

A felhasználók falán kevesebb lesz a szemét

A döntés ésszerűnek is tűnhet, hiszen a relevancia mindenek felett áll, de a céges lapok többsége nem kelt hullámokat, és attól függetlenül, hogy valaki információt szerez be a vállalatról, nem biztos, hogy egyből kommentálni vagy lájkolni is kezd. Így hiába épített fel egy cég egy közösséget maga körül, az új felállás sokak számára láthatatlanságot hoz. Azaz, akik eddig nem voltak aktívak és nem is keresik direktben az oldalt, vagy nem szokták a “most recent” opcióban nézni a történéseket, azoknak az adott céges oldalak nem fognak megjelenni.

Sőt, ezt annyira komolyan gondolja a Facebook, hogy még a Facebook falunk testreszabásával is nehezen lehet visszavarázsolni egy követett, de nem aktívan használt oldal tartalmait. A felhasználók annyit tehetnek, hogy a szűrőket beállítják és nem hagyatkoznak az alapbeállításokra, vagyis a kiemelendő tartalmak közé teszik a számukra fontos oldalakat. Esetleg jobban figyelni kezdik a teljes folyamot és bőszen kommentálnak és lájkolnak, addig, amíg a Facebook meg nem tanulja a preferenciájukat.

Ez van, ha átadod a kormányt

A cégek számára viszont nincs sok lehetőség, hiszen a 600 millió felhasználóból a szűrők beállítását csak nagyon kevesen fogják megtenni, és egy tízezres nagyságrendű követői létszámmal futó oldalnál jelentős és érezhető visszaesés lehet az oldalletöltéseknél abban az esetben, ha eddig nem fordítottak kellő figyelmet az aktivizálásra. Egyelőre elég friss ez a fordulat, így előfordulhat, hogy a Facebook finomít az algoritmusokon, de amennyiben így marad, akkor azok, akik minden közösségi média marketinges lőport itt durrogtattak el, nagy bajban lehetnek. Magyarországon ráadásul nincs is nagyon alternatíva, mert a Twitter nagyságrendekkel kisebb közösség, mint a Facebook, az iWiW pedig már az utolsókat rúgja, aktív közösségi tartalomdisztribúcióra mindig is alkalmatlan volt, s már a jövőben sem lesz az.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Facebook marketinggel foglalkozó szakmabeliek most bizonyára szeretnének feltenni kérdéseket az üzemeltetőknek a témával kapcsolatban, de általánosan annyi lehetősége van egy adminisztrátornak, hogy a segítségnyújtási fórumokban és a gyakran ismételt kérdések közt böngészik vagy ír egy hibajegyet a rendszerben, amire konzerv választ fog visszakapni. Ha a történet valóban úgy igaz, hogy elsőre látszik, akkor nagyon sok cég rájön arra, hogy naivság volt azt hinni, hogy a Facebook emlőin lógva lehet marketinget építeni, s ezt a cég sokáig hagyni is fogja kontrollálatlanul. Másrészt az eljárás jó példa arra is, hogy a rendszer kiszolgáltatottá tesz, s azok, akik átadják az irányítást a felület, a közösség, a háttérrendszer és minden egyéb felett egy külső szolgáltatónak, azok könnyen hoppon maradhatnak, ha a megkérdezésük nélkül változnak a szabályok.