Politikusok rágódnak az EU-s szerzői jogi szabályozáson
Ismét az egységes európai piac fontosságát hangsúlyozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális portfólióért felelős biztosa. Egyelőre azonban kevés a konkrétum, és kérdéses, hogy a kis európai tagállamok érdekei hogyan érvényesülnek majd a jövőben a kereskedelmi piacot, valamint a szerzői jogi szabályozást illetően.
Neelie Kroes múlt pénteken egy avignoni konferencián tartott előadásában lényegében áprilisi szavait ismételte: a holland politikus szerint az európai gazdasági térség fejlődése érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Digitális Menetrend (Digital Agenda) részeként az online felületeken keresztül is megoldott legyen a kereskedelmi javak szabad áramlása az EU-n belül, ezzel együtt minden otthonba el kell jutnia a gyors internetnek.
Közös kézben Karel Gott és Korda György
Az egyelőre előkészítés alatt álló átfogó intézkedéscsomag részeként - a digitális tartalmak határokon átívelő szabad kereskedelmének érdekében - mielőbb egységes európai szerzői jogi szabályozással kell előállni, áll a biztos pénteki beszédében. Brüsszel tervei szerint a jelenlegi, nemzeti szinten kezelt szerzői jogdíjrendszer kezelését egy európai "szuperszervezet" venné át, mely a jelenlegi tagállami rendszerekhez hasonlóan a jogdíjak beszedését és szétosztását koordinálná. Egyelőre azonban kevés konkrétum ismert azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan kívánja megvalósítani az európai csúcsvezetés ezt a célt.
A tagországok esetenként igen jelentős kulturális és szociális különbségei, valamint az eltérő nyelvi területek nem teszik egyszerűvé a koordinációt az EU27-ek közt, ráadásul vannak bizonyos országok, melyek helyzetükből adódóan jóval erősebb lobbiérdekekkel tudják képviseltetni magukat. Ilyen ország például Franciaország, ahol a helyi szerzői jogi szervezet, a SACEM vezetője a Wall Street Journalnak kifejtette, nem lesz egyszerű meggyőzni a nemzeti szerzői jogvédőket arról, hogy adják fel helyi befolyásukat. Bernard Miyet hozzátette, jelenleg nem látják értelmét a közös jogdíjkezelésnek: "A rendszer működik a jelenlegi állapotában, miért kéne megváltoztatni?" - nyilatkozta a SACEM elnöke.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Egyelőre nincs egység abban sem, hogy miként lehet hatékonyan fellépni az egységes piacot jelenleg kizárólagosan megtestesítő illegális internetes terjesztéssel szemben. Franciaország ebben a tekintetben drákói szigorral csap le a fájlcserélőkre, és a kiadók a jelek szerint egyelőre inkább a francia modellt tartják életképesnek, jóllehet abban már a szerzői jogi szervezetek sem értenek egyet, hogy hosszú távon ez lesz-e a célravezető megoldás.
Figyelni kell a kicsikre
Ilyen szervezet a magyar szerzők és előadóművészek jogait képviselő Artisjus is, ahol Kroes beszéde kapcsán hangsúlyozták, hogy a kisebb európai kultúrák érdekeit is figyelembe kell venni az új szabályozás megalkotásakor. Dr. Tóth Péter Benjamin, a szervezet stratégiai- és kommunikációs igazgatója HWSW-nek kifejtette, ha Magyarország kevéssé tudja érvényesíteni érdekeit, hosszú távon továbbra sem várható jelentős változás a területen: "Mi azt szeretnénk, ha a Bizottság valóban megvizsgálná, hogy itt a "keleti végeken" milyen sajátos helyzet van; hogy valóban miért nem érhetőek el nálunk azok az online szolgáltatások, amik Nyugat-Európában sikerrel működnek. Enélkül attól tartunk, hogy olyan megoldás születhet, ami nálunk nem lesz majd sikeres."
Az Artisjus hivatalos álláspontja szerint "megdöbbentő", hogy a Bizottságnál nem veszik észre, a szerzői jogi rendszer széttöredezettségét nagyrészt a szervezet előkészítetlen és alkalmatlan "Online Ajánlása" mozdította elő 2005-ben. A helyzet fenntarthatatlansága miatt éppen az Artisjus kezdeményezte idén februárban néhány európai társával közösen, hogy az Unió fogadjon el egy szerzőijog-kezelési irányelvet, áll a nyilatkozatban. A szervezetnél örülnek annak, hogy ezt a kezdeményezést az Európai Bizottság fölvette napirendjére, hozzáteszik azonban, hogy konkrét tervezetek egyelőre nem láttak napvilágot, az egyes bizottsági főigazgatóságok egymás közti vitája miatt ugyanis legalább fél évet csúszik a projekt.