Európa túllépett a DSL-en

Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az uniós polgárok közel negyede (24,8 százaléka) rendelkezett idén januárban otthoni vezetékes szélessávú eléréssel, szemben az egy évvel korábbi 22,8 százalékkal.A Bizottság összesített statisztikái a piac növekedésének lassulását mutatják, hiszen idén év elején Európa-szerte 123,7 millió vezetékes szélessávú vonalat tartottak nyilván, alig tízmillióval többet, mint 2009 elején - a növekedés az elmúlt öt évben rendre magasabb volt ennél.

Növelni kell a sávszélességet

Bár a hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80 százaléka gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18 százalékuknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint például az IP-alapú televíziózás igénybe vételét - hívja fel a figyelmet a jelentés. A leggyorsabb vezetékes szélessávú hálózata az infrastruktúrát az utóbbi években kiépítő tagországoknak van, így Portugáliában és Bulgáriában a vezetékes internetkapcsolatok több mint 60 százaléka 10 Mbps feletti sávszélességet kínál, Romániában és Belgiumban pedig 40 százalék feletti ugyanez az arány (Magyarországról nincs adat).

Az átviteli sebesség drasztikus növeléséhez az EU célkitűzései szerint az új generációs hozzáférési hálózatokra történő átállás jelentheti a kulcsot - ez kiemelten fontos részét képezi az Európa 2020 stratégiának. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára, ugyanakkor több uniós tagországban szabályozási döntések sorának kell megszületnie ahhoz, hogy az új generációs hálózatok elterjedhessenek.

Az uniós tagországok vezetékes szélessáv-ellátottsága
Forrás: Európai Bizottság

A Bizottság jelentése alapján szélessávú hozzáférés tekintetében továbbra is Dánia és Hollandia áll az első helyen, ahol a lakosság közel 40 százaléka rendelkezik szélessávú előfizetéssel. Jóllehet a magyar vezetékes szélessáv-penetráció az elmúlt évben 17,2-ről 18,7 százalékra nőtt, hazánk még így is jóval elmarad az uniós átlagtól (ez 24,8 százalék) és csak Portugáliát, Görögországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg. A jelentős piaci erejű szolgáltatók, az úgynevezett inkumbensek piaci dominanciája nem változott jelentősen az elmúlt évben, Magyarországon az internetkapcsolatok 41 százalékát tartják kézben ezek a szolgáltatók, ami négy százalékkal van az EU27-ek átlaga alatt.

A mobil a hajtóerő

Technológiai szempontból a DSL 2009-ben is vezető szerephez jutott az európai szélessávú hozzáférési technológiák között, a szolgáltatók kínálatában azonban egyre kevesebb xDSL-konstrukció található - ezzel párhuzamosan a mobil szélessávú ajánlatok száma drasztikusan nőtt. A Bizottság 2009 végén 25,1 millió mobil szélessávú internethozzáférést regisztrált a nemzetközösségen belül, a piac pedig közel 86 százalékkal bővült egy év alatt. A további növekedésnek komoly teret ad, hogy EU lakosságára levetített mobil szélessáv-penetráció idén év elején mindössze 5,2 százalékos volt.