Újra: a warezolók többet költenek zenére
Egy brit felmérés szerint a zenét rendszeresen letöltők majdnem kétszer annyit költenek zenére, mint akik sohasem töltenek le illegális forrásból. Fél év múlva életbe léphet az internetmegvonással járó büntetés, pedig lehet, hogy nem ez a jó megoldás a lemezkiadók bevételkiesésének csillapítására.
Már sokszor elhangzott, hogy az illegálisan zenéket letöltők amellett, hogy jogosulatlanul szereznek be tartalmakat, valójában többet költenek legális forrásokból származó zenékre is, mint a nem warezoló társaik. Hogy ez azért van, mert ezeknek az embereknek eleve nagyobb igényük van a kultúrára vagy azért, mert az illegálisan letöltött muzsikák felkeltették az érdeklődésüket, még mindig talány, de egy újabb brit kutatás ismét megerősítette ezt a feltevést.
Csak minden tizedik brit netező warezol
A brit Independent ír arról a napokban megjelent kutatásról, mely szerint az illegálisan letöltők évente átlagosan 77 fontot, azaz 24 ezer forintot költenek legális zenevásárlásra, közel kétszer annyit, mint azok, akik azt állítják, hogy sosem töltöttek le illegálisan. Az Ipsos Mori által készített reprezentatív kérdőíves kutatásban 1000 olyan személy vett részt, akik 16-50 év közöttiek és rendelkeznek interneteléréssel. Közülük minden tizedik ember nyilatkozott úgy, hogy él a warez nyújtotta lehetőségekkel.
Ez utóbbi szám aggasztja a zeneipart, az Egyesült Királyságban a British Phonographic Industry (BPI) állítása szerint évente a letöltők 200 millió font kárt okoznak a kiadóknak. Ennek a trendnek a visszaszorítására született meg az ötlet a szigetországban is, hogy akár internetmegvonással is büntethetőek legyenek a visszaeső warezolók. Az ellentábor viszont azzal védekezik, hogy az illegális letöltők igenis fizetnének többségében a zenéért, csak a kiadók üzleti modelljei nem könnyítik meg ezt nekik.
Warez = Discovery
Mark Mulligan, a Forrester Research egyik kutatója az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy szerinte azok az emberek használnak leginkább fájlcserélőket, akiket érdekel a zene. Ezek az emberek a fájlcserélő alkalmazásokat egyfajta felfedező eszközként élik meg, a mai korosztálynak ezek a rendszerek ugyanazt jelenthetik, mint az előző generációknak az MTV vagy a VIVA. Éppen ezért lehet veszélyes elvágni az embereket a kultúra egyik forrásától, például a jövő áprilisban hatályba lépő \"Digital Economy Bill\"-lel, ami a fent említett internetmegvonást is tartalmazza.
A brit piac ráadásul nagyon is fejlett, abból a szempontból, hogy ott már konszolidálódtak a CD-korszakot leváltó online zenei szolgáltatások, melyeket ma már emberek milliói használnak. A kutatásból például kiderül, hogy a megkérdezett britek fele használja zenei forrásként a YouTube-ot, 28 százaléka az iTunes-t, 22 százalék valamilyen online rádiót, de a minőségi streaming szolgáltatások is komoly eredményeket értek már el. A Spotify reklámszponzorált változatának penetrációja 8,2 százalék, míg a Last.fm-et minden huszadik válaszadó használja.
Lusta és kényelmes a mai zenehallgató
A Spotify felhasználóit amikor arról kérdezték, hogy miért választották ezt a szolgáltatást, akkor a legtöbben azt válaszolták, hogy könnyű használni (75%), kényelmes (72%), számítógépen is hallgathatóak a zenék (78%), nagyon sokféle zene elérhető (68%), olyan zenéket hallhat, amit egyébként nem (60%), és nem utolsó sorban 63 százalék azért döntött a fizetős zenei szolgáltatás mellett, hogy pénzt spóroljon.
Ugyanezen kutatás szerint az illegális letöltők azért töltenek nem jogtiszta forrásból, mert lehetőség van rá (46%), bele akarnak hallgatni mielőtt megveszik (42%), nem találják meg legálisan, amit hallgatni szeretnének (32%), nincs elég pénzük, hogy elég zenét vegyenek (27%). Emellett 27 százalék csak azért csinálja, mert mások is, minden negyedik warezoló pedig már megvette korábban CD-n/bakeliten, amit letölt fájlként is. Csak a megkérdezettek 20 százaléka védekezett csak azzal, hogy nem lát semmi rosszat a letöltésben, illetve, hogy már elég pénzt költött zenére, és csak minden tizediket motiválja, hogy még senkit nem büntettek meg ezért, és ugyanennyi embert nem érdekelnek egyáltalán a szerzői jogok.
Lenne kiút
A kiadók és szerzők számára ezek a számok nem feltétlenül biztatóak, viszont a warezoló válaszadók 72 százalékát érdekelnék olyan szolgáltatások, ahol havidíjért cserébe korlátlanul tölthetnének le zenéket, így a jövő alakulása csak a jogvédőkön és a szabályozókon múlik. A Demos nevű szervezet megrendelésére készített Ipsos Mori kutatás teljes jelentése PPT formátumban megtalálható a Demos weboldalán.