A digitális generációban bízik az Európai Bizottság
A szélessávú internetpenetráció tekintetében Európa összességében világvezetővé vált, de van még hely a növekedésre, melyet a felnövő \"digitális generáció\" gerjeszthet leginkább -- áll az Európai Bizottság tegnap közzétett, az európai internethasználat elmúlt öt évét értékelő jelentésében.
Az európaiak 56 százaléka (ez éppen egyezik a magyar átlaggal) rendszeresen használja az internetet, ebből 80 százalék nagy sebességű internetkapcsolattal rendelkezik, ami jelentős növekedést feltételez, tekintve, hogy 2004-ben arányuk csupán egyharmad volt. Emellett Európa a világ első igazán mobil kontinense, hiszen a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja a lakosok számát (a penetráció mértéke 119 százalékos) -- mutat rá a bizottsági jelentés.
A 16 és 24 év közöttiek a legaktívabb internethasználók: 73 százalékuk rendszeresen vesz igénybe fejlett szolgáltatásokat az online tartalom létrehozására és megosztására, ami az EU-lakosság átlagának (35 százalék) a kétszerese. A 24 év alatti európaiak 66 százaléka naponta használja az internetet, szemben a 43 százalékos uniós átlaggal. A Bizottság digitális műveltségről szóló, közzétett jelentése szerint ezek a fiatalok a lakosság többi részéhez képest fejlettebb internethasználati készségekkel rendelkeznek.
Noha úgy tűnik, hogy a \"digitális generáció\" nem hajlandó fizetni az online tartalom -- pl. videók és zene -- letöltéséért vagy megtekintéséért (33 százalékuk semmiért sem hajlandó fizetni, ami az uniós átlag kétszerese), valójában kétszer annyian fizettek már ilyen szolgáltatásokért, mint a lakosság többi része (a fiatal felhasználók 10 százaléka szemben az 5 százalékos EU-átlaggal). Ezenkívül a fiatalok hajlandóbbak fizetni a jobb szolgáltatásokért és minőségért -- áll a jelentésben.
A jelentésből kiderül ugyanakkor az is, hogy az európaiak negyede még soha életében nem használt PC-t, harmaduk pedig soha nem internetezett még -- egy részük azért, mert soha nem érezte szükségét, mások pedig azért, mert nem engedhették meg maguknak a szolgáltatást anyagilag. A technológia elsősorban az idősebb korosztályhoz és a munkanélküliekhez valamint az alacsonyabb műveltségű rétegekhez jut el nehezen.
Európa versenyképességének érdekében a proaktív politikaformálásnak Unió-szerte biztosítania kell mindenki számára a nagy sebességű internetkapcsolatot, valamint gondoskodnia kell arról, hogy létrejöhessen egy egységes online piac, ahol a polgárok könnyedén vehetnek igénybe határokon átnyúló, szolgáltatásokat.
A digitális Európa előtt álló kihívásokról a Bizottság a hét elején nyilvános konzultációt indított, amelynek keretében az érdekeltek 2009. október 9-éig tehetik meg észrevételeiket. Ez jelenti az első lépést az új európai infokommunikációs stratégia kidolgozása felé, amelyet a Bizottság a tervek szerint 2010-ben, a lisszaboni menetrend új hullámának részeként készül ismertetni.