Évmilliárdokon át megőrzi tartalmát az új, karbon nanocsőből álló memória
Az amerikai energiaügyi minisztérium Berkeley Labs kutatóintézete a Kaliforniai Berkeley Egyetemmel együttműködésben olyan adattárolási technológiát fejlesztett ki, amely páratlan adatűrűség mellett időtállónak is ígérkezik.
A kutatást Alex Zettl, elismert nanotechnológiai szakember irányította. Zettl és csapata egy olyan elektromechanikus eszközt hozott létre, amely egy karbon nanocsőből és egy, az emberi hajszálnál 50 ezerszer vékonyabb vaskristály nanorészecskéből áll. A kristály a csövön belül elektromos áram segítségével mozgatható, pozíciója pedig az eszköz ellenállásának változásából kiolvasható. Zettl szerint annyira pontosan lehet a nanorészecskét pozicionálni, hogy egyetlen cső akár több száz állapotot is felvehet, így több száz bitnyi információt tárolhat, tartalmát pedig kikapcsolás után sem felejti el.
A kutatók becslései szerint a technológia segítségével négyzethüvelykenként akár 1 terabites, azaz ezerszer milliárd bites adatsűrűség is elérhető -- összehasonlításképp a ma kereskedelemben kapható merevlemezek esetében ez 400 gigabit körül alakul, de a Hitachi szerint 5 év múlva akár 2 terabitnél nagyobb adatsűrűséget is elérhetnek a diszkek. A karbon nanocsőből álló megoldás nem csak nagy adatsűrűséget tesz azonban lehetővé, hanem a technológiából adódóan tartalmát akár évmilliókon át is megőrizheti, így kiválóan alkalmas adatok hosszú távú megőrzésére, archiválására.
Laboratóriumi tesztek során az eszköz a digitális memóriákkal szemben támasztott összes követleménynek megfelelt, adatokat lehetett rá írni, azokat ki lehetett olvasni, illetve a korábban tárolt információt felül lehetett írni. A Berkeley Labs és a Kaliforniai Egyetem közös kutatócsoportjánál vélik, mivel az általuk kifejlesztett eszköz írásához és olvasásához alacsony feszültség szükséges, ezért gond nélkül integrálható a ma elterjedt szilícium-alapú chipekkel és akár két éven belül piacra vihető.