TomTom XL IQ Routes -- elvisz bárhová árkon-bokron át

Méltatlanul elfeledett?

Magyarországon korábban viszonylag kevés figyelmet kapott a TomTom, habár Európa nyugati felén a navigációs eszközök egyik legnépszerűbb gyártóként ismert. Az elfeledettség oka leginkább abban keresendő, hogy a TomTom térképei a keleti blokkot erősen hanyagolták, s csak az utóbbi években ért el vállalható szintet a magyar térkép is. A holland TeleAtlas térképszolgáltató megvásárlásával pedig a TomTom egy újabb óriási lépést tett a globális terjeszkedés irányába.

Igaz a TeleAtlas térképek alapja továbbra is a magyar TopMap alapokon maradtak, s a céget tulajdonló Nav N Go korábban maga is azzal népszerűsítette termékeit, hogy a TeleAtlasnak sosem a legpontosabb és legfrissebb térképeket adják el, így az iGo a legjobb lehetőség Kelet-Európában. A TeleAtlas viszont saját autóival, saját térképek készítésébe fogott így a hátrány lefaraghatóvá vált.

Az extrák sokat nyomnak a latba

A térképek javulása mellett már a készülékpaletta legtöbb eleme is bemutatkozott hazánkban is, s többnyire működnek az olyan extra szolgáltatások is, mint a TMC, sávinformáció vagy éppen a testre szabható hangok és vizuális elemek letöltése. Régebben irigykedve nézhettük, ahogy a britek három kattintással Yoda mester hangját varázsolták a navigációjukra, míg nekünk be kellett érni Moha bával és Andreával. A Nav N Go még csak ígéret szintkén kínál egyedi hangokat, de a valóságban a Naviextras ezen menüpontja továbbra sem létezik, s a felhasználóknak be kell érnie a 20 dolláros 3D-épületmodellekkel extraként.

A TomTom szintén hibrid webes és kliensalapú Home rendszerében viszont valóban találunk letölthető hangokat, kiegészítő grafikákat, témákat, előre elkészített útvonalakat. A magyarok számára a kínálat sajnos jóval szegényesebb mint a nyugati országokban, többnyire csak a közösség által feltöltött egyedi tartalmakhoz férünk hozzá, s Magyarországra ugyan TMC-szolgáltatás létezik, de valós idejű forgalmi információk nem érhetőek el. Az útvonalak és a POI-k szintjén sincs nagy tolongás magyar tartalomból, igaz POI-kat némi barkácsolással tölthetünk fel más forrásokból is, például a POI Plaza oldalairól. A magyar hangok közül az egyetlen használható, sőt, ajánlott darab szintén egy közösségi feltöltés, amiben valaki az iGO Andrea hangját konvertálta át a TomTom által használt formátumra.

3500 km TomTom XL IQ Routes-szal

A külső szoftver bütykölése után viszont jöjjön maga a készülék, amelynek kialakítása, dizánja kimagaslik az átlagos PNA-mezőnyből. A HWSW-hez tesztre érkezett TomTom XL IQ Routes  formás, nem bumfordi darab, szexi ezüst csíkkal körbefuttatott mattfekete tégla. A jókora hangszóró a készülék hátulján kapott helyet, egybeépítve a beszédes nevű \"EasyPort\" tartó csatlakozójával. Az egyetlen kábelhely egy mini-USB csatlakozó, ami alul helyezkedik el, az egyetlen hardveres gomb pedig a bekapcsológomb felül. Az elegáns, mégis visszafogott kialakításhoz hozzájárulnak a legömbölyített szélek és a felesleges csicsa mellőzése.

Az EasyPort kissé fellengzősnek hangzott elsőre, viszont kipróbálva az jutott eszembe, hogy az összes eddig írt PNA-tesztben visszamenőleg kijavítanám a tartóra vonatkozó részt és leírnám, hogy hulladék. Az EasyPort tényleg nem bonyolult, egy kézzel felerősíthető tartó, ami nem rezeg, nem nyiszog, nem mozdul el, könnyen állítható minden irányban. A 3D mozgásokért egy gömbcsukló felel, a tájolást pedig a kör alakú tartóban való forgatással lehet egyszerűen igazítani. Laikus kézbe adva a készüléket és a tartót, körülbelül 5 másodpercre volt szükség minden instrukció nélkül a megértésre, és elsőre sikerült felerősíteni a tartót és egy mozdulattal elhelyezni a gépet. Bravó a készítőknek!

A bekapcsolás után azonnal a térképnézetben találjuk magunkat, alul egy információs sávval, fent pedig a térképpel. A jobb alsó részre kattintva a beállított útvonal átfogó nézete válik láthatóvá, kiegészülve a legfontosabb információkkal, hátralévő kilométerek és percek számával, illetve a tervezés típusával. Innen is elérhetőek az útvonalbeállítások, ahol további paraméterezésre, a térkép böngészésére van lehetőség.

Kő egyszerű

A többi navigációval ellentétben a térképre bökve nem lehet ujjal navigálni, elcsúsztatni azt, hanem egyből a főmenü ugrik fel, így az ad hoc keresgélés, a környék felderítése nem egyszerű feladat. Sőt az útvonaltervezés és a beállítások sem feltétlenül a kreatív szellemnek kedveznek. A TomTom szoftvere ugyan nem buta, de úgy épül fel, hogy a felhasználónak meg kell mondania, hogy hová akar menni, a program pedig megmondja, hogy merre menjen, az interakció pedig legtöbbször ki is merül ennyiben. Alig lehet testre szabni a látható adatokat, kicsit sovány a tervezésbe való beleszólás lehetősége is. Cserébe a tervezés alatt szórakoztató figyelni, hogy hány utat vizsgált meg a szoftver és éppen a tervezés melyik fázisában tart. Tegyük hozzá, hogy ez teljesen haszontalan dolog, talán annyi értelme van, hogy leköti az ember figyelmét, amíg a gép gondolkodik.

Induláskor a térképre bökve a menüben a \"Navigálás\" menüpontot kiválasztva egyszerűen adható meg az úticél, ami lehet az otthon, valamelyik egyedi kedvenc, konkrét cím, a legutóbbi helyek valamelyike vagy POI, amit a készülék úgy nevez, \"érdekes pont/ÉP\". Továbbá állíthatunk GPS-koordinátát, kereshetünk a térképen manuálisan, illetve a legutóbbi megállás helyéhez is visszatalál az XL. Ez utóbbi igen hasznos lehet városnézés után, amikor már senki nem emlékszik, hogy hol is parkolt le.

Nem visz be a dugóba

A célpont kiválasztása után minden alkalommal megkérdezi a program, hogy milyen típusú tervezést szeretnénk. A lehetőségek: leggyorsabb, legrövidebb, autópályák elkerülése, gyalogos illetve biciklis és korlátozott sebességre optimalizált út. A termék nevében is szerepel, de a tervezésnél válik igazán fontossá az IQ Routes technológia, ami azon felül, hogy kiszámolja az útvonalak hosszát is idejét, megpróbálja figyelembe venni a korábban a többi felhasználó által gyűjtött adatokat is ahhoz, hogy elkerülje a rendszeres dugókat, csúcsforgalmat, vagy a valamilyen egyéb okból nehezen járható részeket.

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy ha elindulunk Zuglóból a Balatonra péntek délután 5 órakor, akkor a szoftver ráküld a Lágymányosi hídon keresztül az Egér útra, de ha ugyanezt éjjel kettőkor hétköznap tervezzük, akkor nyílegyenesen végigvezet a Rákóczi úton, az Erzsébet-hídon és a  Hegyalja úton. A funkció hasznos és valóban működik is. Tesztelni ugyan nehéz idegen helyen, illetve külföldön lehetetlen megállapítani, hogy a gép jót tesz velünk, vagy inkább szívat minket. Aki nem bízik az IQ Routes-ban, az természetesen ki is kapcsolhatja azt.

A tervezéskor (beállítástól függően) arra is rákérdez a TomTom, hogy mikorra szeretnénk odaérni valahova, s ha szükség van rá, nyer még némi bónusz időt, ha nem, akkor inkább a jobban követhető vonalakat választja. Az utazás optimalizálására rásegít még a TMC-szolgáltatás is, ami folyamatosan figyeli az útba eső pontokat, s amennyiben hirtelen megváltozik a forgalmi helyzet, akkor felajánlja (vagy beállítástól függően automatikusan végre is hajtja) az útvonal módosítását, s azt is közli, hogy az új variáció hány perc késéstől ment meg. Hálás dolog ez is, az egyetlen baj, hogy ezt éktelen sípolással hozza a vezető tudtára, ami igen idegesítő.

Áááááááá...

Budapesten elsőre a tervezés szinte zseniálisnak tűnt a többi navigációs szoftverhez képest, de vidékre, illetve külföldre (ahol a helyismeret hiánya miatt az ember hithű módon követi az utasításokat) érve egyre kellemetlenebb meglepetések értek. Azt ma már mindenki tudja, hogy a legrövidebb utat csakis városban érdemes választani, s interurbán utazásokkor a leggyorsabb vagy épp a jól követhető, illetve gazdaságos opciók a nyerők. Mivel a TomTomban a felsoroltak közül csak a leggyorsabb kapott helyet, ezért nincs más választásunk, hiszen az autópályák elkerülése vagy a gyalogos út nyilván szóba sem jöhet.

A probléma többnyire akkor kezdődik, amikor a térképen egyes alsóbbrendű utakon nincs külön sebességkorlátozás vagy azt az adatbázis nem jelöli. Ilyenkor a két méter keskeny bekötőúra, a hegyi szerpentinre és a 13%-os emelkedőre is 90 km/h elérhető sebességet számol a szoftver, holott a valóságban ennek jó ha feléve lehet menni. Hab a tortán, ha a térképen hibásan kategorizált az út, nincs megjelölve a felüljáró és kereszteződésnek veszi a program, vagy ha valamiért mégsem aszfaltozott a terep. Ilyen esetek minden navigációnál előfordulnak, elsősorban ez nem is a szoftver, hanem a térképadatbázis hibája. Az viszont, hogy a hiper-szuper TomTom nem képes arra, hogy valahogy kihagyja a necces utakat, az bosszantó.

Le a lépcsőn?

Budapesten, a Balaton-felvidéken, illetve nyugat-európai országokban is megdöbbentő hibákat vétett a program. Egy hegyi falun keresztül felfelé kanyargó főút helyett úgy érezte, hogy a házakhoz vezető, szinte ösvénynek is nevezhető apró hágókon gyorsabban feljutunk. Máshol lépcsőkön keresztül vitt volna le, de volt olyan is, hogy egy frekventált turistacélpontot az egyértelmű (kitáblázott) autóút helyett egy ipari/mezőgazdasági területen keresztül szeretett volna megközelíteni. Szintén jó szokása a programnak, hogy képes levinni és visszavinni az autópályáról/autóútról, ha az egy nagyobb ívet ír le és van közte kisebb út, de az is előfordult, hogy egyszerűen nem jelezte, hogy le kell térni egy útról, holott a rajzon egyértelműen látszott.

Az egyirányú utcában visszafordítás sem okozott a programnak lelki törést, s alkalmanként nem létező utak is feltűntek az itinerben, a behajtani tilos és a balra kanyarodni tilos táblák eseteit nem is említve. Néhány ilyen után iGo nélkül nem mertem nekivágni az újabb napi kilométereknek, a TomTom-ot csak csendesre állítva figyeltem, hogy mit művelne. A folyamatos újratervezések miatt pedig hamarosan visszaköltözött a középkonzoli tartóba és a necces részeken már a \"hazai\" vezetett.

Tudni kell megbocsátani

Pedig alapjában véve jó benyomást tett a TomTom navigáció. Az alapfunkciók könnyen kezelhetőek, ha nem hibázik, akkor jól tervez, de a rizikója annak, hogy a tervek felboruljanak, túl nagy. A vizuális navigáció ugyan kissé elavultnak tűnik, de a nagy kijelzőnek hála általában könnyen leolvashatóak az XL-ről a fontos információk. Látszik, hogy egy kereszteződésben vagy körforgalomban merre kell menni, illetve jól követhető az út vonalvezetése is, ami előzgetéshez szinte elengedhetetlen. A kezelőfelület és a térkép nem túl látványos, ami a kijelző alacsonyabb felbontásából fakad. Aki látott már 800x480 (WVGA) felbontásban futni navigációs szoftvert, annak kissé ódivatúnak tűnik a 480x272 pixeles kijelzőn megjelenő látvány, főleg, hogy a grafikus felület sem igyekszik javítani az érzésen a kisfelbontású képekkel.

A hangnavigáció teljesen rendben van, leszámítva azt, hogy a lokalizáció nem sikerült valami fényesen, s a korábbi verzió után készült javítás sem messze tökéletes. Az egyik gyári magyar hang, Marika, egy határon túli földműveslány, ízes akcentussal, a férfihang pedig egy hírolvasót vagy mesemondót formál, jól megnyújtott szóvégekkel. A fentebb említett \"lopott iGO hang\" ezért is jöhet jól az iGO-tulajoknak, hisz annak a kiejtése is korrekt és nyelvtani hibákat sem vét. Ervin gyakran hagy félbe mondatokat, például \"Fordul jobbra, majd...\" és semmi. Sosem tudom meg minek kellett volna történnie. A másik klasszikus pedig a \"másodiknál fordulj jobbra\". Értem én, hogy autós navigáció, de a második minél forduljak?

Ki vezet kit?

Ugyan fentebb már esett szó róla, de még egyszer: a TomTom azok számára kitűnő választás, akik nem akarják érteni, nem akarják irányítani a gépet, egyszerűen tudni szeretnék, hol merre kanyarodjanak. A beállítások és a menüben való navigálás a kiemelt pontokon túl már kellemetlenül aprólékos, többször nem logikus. A visszalépés többnyire nem is egy szinttel lép vissza, hanem közvetlenül a főképernyőre vezet, tehát vezetés közben nem érdemes nekiállni megkeresni egy menüpontot. Viszont legalább a felmerülő kérdések és a válaszlehetőségek óriási betűkkel jelennek meg, és nagyok a gombok is.

Kiskereskedelmi ára a felső kategóriába sorolja a készüléket, s a szép kialakítás, a TMC-támogatás, az egyedi feltölthető tartalmak, a folyamatos frissítés hozza is, amit ennyiért elvárhat a vevő, a gyengébb grafikai felhozatal, illetve a banális hibák viszont fájó pontok lehetnek a 80 ezer forintot kifizető vásárlónak. Városon belül ideális társ, a vidéki tervezés gyengeségei miatt viszont erős idegzet ajánlott hozzá, jó helyismeret, vagy némi kreativitás.

Magyarban még mindig nem elég erős

A lokalizáció néhány helyen sántít nyelvileg, s az extra tartalmak szintjén is van hová fejlődni. A POI-adatbázis annak ellenére messze el van maradva az átlagtól, hogy a többi gyártó sem büszkélkedhet korrekt, friss felhozatallal. A TomTom Home, ahonnan nem csak extrákat lehet letölteni, de akár útvonalakat is lehet előre tervezni, sokat javít a helyzeten. Nehéz eldönteni, hogy ajánlott-e az XL IQ Routes beszerzése vagy sem, de mindenképp érdemes számolni vele PNA-vásárláskor. Vásárlás előtt érdemes kicsit nyomkodni, próbálgatni, s ha aki barátságosnak találja a felületet, az vegye meg bátran, aki nem az keressen tovább. A hibákkal pedig egy idő után képes kalkulálni mindenki, az első pár utazás után már nehéz csőbe húzni az átlag felhasználót, aki némileg szkeptikussá vált a \"leggyorsabb út\" kifejezéssel kapcsolatban.