Második nekifutásra átment a francia kalóztörvény
Április elején első nekifutásra elbukott, másodszorra viszont megszavazta a francia Nemzetgyűlés azt a törvényt, mely példátlan szigort alkalmaz a jogvédett tartalmakat letöltő felhasználókkal szemben. Most már csak a Szenátus, és a magyar származású elnök, Nicolas Sarkozy jóváhagyása hiányzik a jogerőre emelkedéshez, politikai elemzők szerint azonban nem kérdéses, hogy a törvény ezután hatályba lép, hiába mond homlokegyenest ellent az uniós direktíváknak.
Az első szavazás alkalmával még gyakorlatilag üresen kongó alsóház elé újra beterjesztett \"Création et Internet\" (Alkotás és Internet) néven ismert törvényről tegnap csaknem az összes képviselő szavazott, a javaslatot 296-an támogatták, 233-an ellenezték. A francia elnök által támogatott törvény ma kerül a Szenátus, majd később az elnök elé, a felsőház és az alsóház jóváhagyása után ez azonban már csak puszta formalitás, ráadásul az eddigiek alapján aligha valószínű, hogy az elnök megvétózza annak hatályba lépését.
A törvény gyakorlatilag egy automatizált büntetési rendszert vezet be annak érdekében, hogy meggátolja a jogvédett anyagok illegális letöltését vagy fájlcserélőkön keresztüli megosztását. A javaslat szerint ha valakit rajtakapnak, először a szolgáltató e-mailben figyelmezteti, aztán ajánlott levélben értesítik, ha ezután se függeszti fel a letöltéseket, akkor egyszerűen lekapcsolják a hálózatról, mégpedig akár hosszú hónapokra. Egy központi feketelistán is nyilvántartanák az elkövetőket, hogy máshonnan se tudjanak saját hozzáféréshez jutni.
Annak érdekében, hogy a felhasználók ne védekezhessenek azzal, hogy például otthoni Wi-Fi hálózatukon keresztül egy idegen töltötte le a jogvédett anyagokat, a törvény értelmében kötelező lenne a vezeték nélküli hálózatokat védeni, nyilvános helyeken (például internetkávézók, hotspotok) pedig csak olyan weboldalak lesznek elérhetők, amelyeket előzetesen a kormányzat jóváhagyott. A törvény sok kritikusa szerint ezek az orwelli módszerek a szabadságjogok sárba tiprásával egyenlőek, sértik a jogbiztonságot és a személyes adatokat is.
A fájlcserélőket szigorúan büntető törvénynek nem csak francia ellenzői vannak: a Création et Internet az Uniós irányelvekkel is szembehelyezkedik. Az Európai Parlament távközlési reformjának fontos pillérét jelenti annak kinyilvánítása, hogy az internethez való hozzáférés minden európai polgár alapvető jogainak része. A Tanács előtt lévő, az EP által május elején megszavazott reformjavaslat kiemeli, hogy a világhálóra is vonatkozik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény.
A francia törvényi szabályozáshoz hasonló próbálkozások más országokban, így Nagy-Britanniában, Németországban és Svédországban is születtek az ipari lobbi részéről, ezek azonban sorra elbuktak.