Súlyos bírság a UPC-nek -- küszöbönálló kábeltévés liberalizáció?
A versenyhivatal precedensértékű döntést hozott: egy magánszemély beadványa nyomán gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette a versenytárs kizárását a kábelhálózati internetszolgáltatásból. Várható-e liberalizált kábeles internetpiac Magyarországon?
Az ügy szálai tavaly év végére nyúlnak vissza, mikor lejárt egy szerződés két, azonos területen internetet szolgáltató cég között. A szerződés, melynek értelmében a UPC tulajdonában lévő hálózaton a TVNET Kft. is internet-hozzáférés szolgáltatást nyújthatott, még a hálózat korábbi tulajdonosa, a Satimex Kft. és a TVNET között jött létre, ám a UPC időközben felvásárolta a Satimex Kft.-t és megörökölte a szerződést a hálózatán szolgáltató konkurens cég ügyfeleivel egyetemben. A szerződés lejártát követően a UPC elzárkózott a szolgáltatási lehetőség meghosszabbításától, a TVNET pedig kénytelen volt búcsút inteni 400 előfizetőjének.
Idén év elején egy korábbi TVNET-előfizető -- magánszemélyként -- beadványt intézett a GVH-hoz, melyben kérte: állapítsák meg az erőfölénnyel való visszaélést, hiszen a UPC gyakorlatilag kizárta szolgáltatási területéről a konkurens TVNET-et. A GVH igen hosszas -- mintegy 11 hónapon át zajló -- vizsgálódása végén, a határozat kihirdetésének többszöri elhalasztásával, a UPC kérésére zárt tárgyalás mellett döntött úgy a mai napon, hogy a UPC magatartása valóban gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, a szolgáltatót elmarasztalta, és igen magas -- 35 millió forintos -- bírságot szabott ki rá.
Polgárdy Géza, a versenyhivatal sajtófönöke kérdésünkre elmondta: a bírság -- ha nem is rekordösszegű, de -- igen magasnak számít a hivatal életében; ilyen nagy összegű büntetésre az elmúlt 4-5 évben nem volt példa.
A UPC heteken belül kézhez kapja a versenytanács határozatát, mellyel szemben -- mint Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója lapunknak valószínűsítette -- fellebbezni fog, ám ennek halasztó hatálya nincs: mind a bírságot ki kell fizetnie, mind -- egy, az internetszolgáltatásra vonatkozó esetleges új megkeresés esetén -- a hálózatának megosztásával kapcsolatos álláspontját is felül kell vizsgálnia. A döntés azért precedensértékű, mert hazánkban a kábeltelevíziós hálózatok liberalizációja korábban kimaradt a Hírközlési Törvényből, így gyakorlatilag az egy hálózat-egy szolgáltató elv érvényesült.
Vannak ugyan ellenpéldák, sőt a UPC hálózatán is több szolgáltató kínál internetet, így például Budapest V. és XIV. kerületében a TVNET, de az ország más városában is előfordul hasonló megosztottság. Érdekesség ugyanakkor, hogy a TVNET-nek például Zuglóban fél év múlva lejár a UPC jogelődjével kötött szerződése, s bár eddig nem sok esély mutatkozott arra, hogy ezt a UPC meghosszabbítsa, Szűcs erről annyit mondott: tárgyalnának a lehetséges szerződéshosszabbításról.
Szűcs egyébként értetlenül áll a -- szerintük -- megalapozatlan döntés előtt, mivel a GVH a határozat mellé nem tudott felmutatni olyan szerződés ajánlatot, mely a vitatott sorsú Satimex területen való további szolgáltatásra vonatkozott volna. Ugyanakkor Hagymásy András, a UPC kommunikációs igazgatója lapunknak adott korábbi nyilatkozatában is elismerte, hogy tudtak ugyan arról, hogy a TVNET tovább szolgáltatna a területen, de elzárkóztak előle -- ez némileg menti a helyzetbe beletörődő TVNET-et.
[oldal:Az előfizető is nyerhet]
Korábban Sátor Csaba, a TVNET ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, ha a versenytanács számukra kedvező döntést hozna, úgy szívesen szolgáltatnának ismét a XIII. kerületben, ám biztosan hosszú idő kell a szolgáltatás tényleges elindításáig, hiszen új szerződést kell kötni a UPC-vel, annak részleteit gyakorlatilag a nulláról indulva kell kidolgozni, arról nem is beszélve, hogy a TVNET tavaly már levonult a területről, így a hálózati eszközöket is újra kell telepíteni, ami nem kis munka, nem is kis idő.A GVH mostani döntése ugyan elvileg megnyitotta egy konkrét terület -- a budapesti XIII. kerület -- hálózatát a korábban ott szolgáltató TVNET előtt, ami versenyt teremt, hiszen mind a UPC mind a TVNET kábeltévés internetszolgáltatása elérhetővé válik -- ha a két cégnek sikerül megegyeznie. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a versenytanács szabályozná a kábeltévés hálózatok megosztásának kérdését, hiszen ezt a Hírközlési Törvénynek kell majd pontosan körülírnia, megalapozva nem csak a telefonos, hanem a kábeltévés hálózatok liberalizációját is, ami -- ha a távközlési liberalizáció tapasztalatait nézzük -- nem lesz egyszerű feladat, s nem sejtet gyors változásokat.
Erre utalt Szűcs is, mikor egy létező ellentmondásra mutatott rá: a Hírközlési Törvény sokat foglalkozik ugyan a hálózatok megosztásával, de sehol nem ír elő ilyen kötelezettséget a kábeltévé-hálózatok tulajdonosaival kapcsolatban, ugyanakkor -- mint most a versenyhivatal is emlékeztette rá a hálózattulajdonos szolgáltatót -- a versenyjog nem bátorítja a versenytárs kizárását még a távközlési piac egyes szegmenseiből sem.
A történetnek van még egy igen fontos tanulsága. Mint korábban említettük, a versenyhivatali eljárást egy -- neve elhallgatását kérő -- budapesti magánszemély beadványa indította el. A UPC magatartását, ügyfélszolgálatát több szálon is komoly kritikával illető önérzetes előfizető tette példaértékű lehet nem csak a saját igazságukban hívő magánszemélyeknek, de az internetezők érdekvédelmével foglalkozó honi egyesületek számára is.
Noha sem a TVNET, sem más, a történetet a kezdetektől figyelemmel kísérő személy nem bízott a kábelhálózatokat közvetve megnyitó versenytanácsi határozatban, az eljárást kezdeményező UPC-ügyfél mindvégig gyűjtötte a saját álláspontját alátámasztó adatokat, nyilatkozatokat, s ezekről a vizsgálat folyamán igyekezett informálni is a GVH-t. A jogban egyébként nem járatos ügyfél saját álláspontja melletti kitartása végül meghozta a számára az eredményt -- minden kétkedő felhang ellenére.
Az érdekérvényesítés egy másik magánkezdeményezés alapján indult és utóbb sikeresnek bizonyult megnyilvánulásaként tartják számon az ügyet ismerők annak a szintén XIII. kerületi előfizetőnek az esetét, aki a TVNET kivonulása után "behajtotta" a UPC-től a belépési díjat, melyet a szolgáltatóváltást követően a cég korábbi ígérete ellenére szedett be a volt TVNET-es ügyfelektől. Ebben az esetben ugyan nem volt szükség hatósági segítségre, mivel itt csak a szolgáltató és az előfizető közti -- az előfizető részéről végtelen türelemmel folytatott -- több hónapon át zajló levelezés hozta meg a győzelmet.
A fenti két eset voltaképpen azt példázza, hogy a saját igazáért küzdő előfizető érvényt tud szerezni álláspontjának még egy multinacionális céggel szemben is akár ügyvéd, per és bíróság nélkül -- persze kellő kitartással és kezdeményezőkészséggel. Ez azonban a névtelenséget biztosító fórumokon való hangoskodáson túlmutató aktív cselekvést kíván.
A UPC-vel kapcsolatban egyébként nem ez az egyetlen vizsgálat: hétfőn lesz az első tárgyalása annak a keresetnek, melyet a UPC üzletszabályzata és üzletkötési gyakorlatában vélt törvénytelenségekre hivatkozva nyújtott be a Fővárosi Főügyészség. Lapunk információi szerint pedig már beadták a Hírközlési Felügyelethez azt a vizsgálatot kérő levelet is, mely a nemrég bevezetett 15 gigabájtos forgalmi korlát jogosságát kérdőjelezi meg. Ezt szintén a szolgáltató egy elégedetlen előfizetője nyújtotta be, és közel száz chello ügyfél támogatta kezdeményezését.
Szűcs ugyanakkor nem tartotta valószínűnek, hogy a UPC a leendő verseny nyomására visszavonná a 15 gigabájtos adatforgalmi határt -- mint mondta: a bevezetésnek technikai oka volt, nem pedig üzletpolitikai, a megváltozott helyzet pedig a hálózat kapacitására és annak forgalmára nem gyakorol hatást.