Minden, amit a domainfenntartási díjról tudni szeretnél, de...

A domainfenntartási díj, melyet az 1998 után bejegyzett domainekért ettől az évtől kell fizeni, nem jelent más szolgáltatást, mint a domainnel kapcsolatos adminisztratív teendők elvégzését. Ilyenek például a tulajdonosváltással, vagy a tulajdonos adataival, esetleg a névszerverekkel kapcsolatos változások átvezetése a hazai domainneveket nyilvántartó Hureg rendszerben.

Számok bűvöletében

2002. január végén több mint 76000 domain szerepelt a Hureg adatbázisában, cikkünk megjelenésekor körülbelül 75000 domain volt működőnek tekinthető (legalábbis elvileg). 1998 januárjában ellenben alig 3000 bejegyzett domain volt, így a fenntartási díj bevezetése hozzávetőleg 72000 domaintulajdonost érint. A legnagyobb roham várhatóan március-április tájékán lesz, ugyanis két évvel ezelőtt az emlékezetes domainregisztrációs liberalizációkor ebben a két hónapban összesen több mint 16000 domainnév bejegyzésére került sor. Az ezt követő időszakban azonban a regisztrációs kérelmek száma jócskán visszaesett, s a mai napig havonta átlagosan 2000 új domain születik a .hu tartományban. (Érdemes egy pillantást vetni a .hu tartomány növekedésének grafikonjára, mely az ISZT adatai alapján készült.)

A regisztrátorok -- ha még nem tették meg -- ebben az időszakban értesítik a domaintulajdonosokat a díjfizetési kötelezettségükről. Ha a tulajdonost nem érik el (például elköltözött és az új címét nem jelentete be a regisztrátornál), vagy nem válaszol a levélre, úgy a domaint 60 nap várakozási idő elteltével törlik, ezt követően újra bejegyezhető lesz. Ugyanez a 60 nap áll a domain tulajdonosának rendelkezésére, hogy eldöntse marad-e a jelenlegi regisztrátornál, vagy kezdeményezi a domainnév átvitelét más szolgáltatóhoz.

Magyarországon jelenleg hetven vállalkozás tagja az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) franchise rendszerének, s ez a hetven, jellemzően távközlési- vagy internetszolgáltató cég tekinthető regisztrátornak. Ennél persze sokkal több helyen vehetők igénybe domainregisztrációval kapcsolatos szolgáltatások, hiszen a viszonteladói hálózatok révén például csak az igénylőlapokat több mint félezer helyen lehet leadni.

Körkérdésünkben, melyet a fent említett hetven szolgáltatóhoz intéztünk, arra voltunk kíváncsiak, hogy egy domainnév regisztrátorváltása milyen költségeket ró az ügyfélre. Fontos tudni, hogy az önálló domainnéven elérhető honlapok működéséhez több szolgáltatásra is szükség van, mint például a két domainnév szerver, illete maga a webtárhely. Az éves fenntartás díja elvben ezektől független, tehát van lehetőség összeválogatni a legolcsóbb szolgáltatásokat akár 3-4 helyről is, ám a legtöbb cég összekapcsolja az egyes díjtételeket és számtalan kedvezményes konstrukciót találni.

A most következő táblázat talán azoknak a leghasznosabb, akik saját maguk ingyen tudják megszerezni például munkahelyi vagy egyetemi hálózaton belül a DNS és tárhelyszolgáltatásokat, valamint mindenképp érdemes elgondolkodniuk a regisztrátorváltáson azoknak is, akik most szembesülnek, hogy szolgáltatójuk éves fenntartási díja nagyságrendekkel az átlag felett van.

[oldal:Domainfenntartási díjak]

A domainfenntartás és az átregisztrálás költségei a megkeresésünkre választ adó szolgáltatóknál tehát:

A feltüntetett összegek az áfát nem tartalmazzák!

* Az éves fenntartás díját a DNS szolgáltatás árába építette
** A Synergon egyelőre nem szolgáltat ISP-ként
*** Két évre egy összegben előre fizetendő
n.a. = nincs adat

[oldal:Túl sok a nem működő domain]

A táblázatban nem szereplő, ám regisztrátori jogosultsággal rendelkező szolgáltatók nem válaszoltak megkeresésünkre.

Mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy az előző oldalon látható táblázatban csak a "csupasz" fenntartási díj, valamint az átkérés (regisztrátorváltás) egyszeri díja szerepel. Jószerivel valamennyi szolgáltató ad további kedvezményeket, sőt van ahol teljesen eltekintenek az éves díjtól -- feltéve, hogy más szolgáltatásokat is ugyanannál a szolgáltatónál vesz igénybe az ügyfél.

Mint látható, a legtöbb szolgáltató az évi 2.000 forintos díjat célozta meg, kevés kivétel van, ahol ennek többszörösét kérik. A legolcsóbb/legdrágább kategóriába pályázhat az Emitel, ahol kérdésünkre megerősítették, hogy egyelőre "lenyelik" az éves díjat, valamint a Starkingnet, ahol 24.000,- forintra tartják a domain adminisztrálásának éves díját. Az AHRt. Axelero Giganet trió csak akkor vállalja a regisztrátori teendőket, ha egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz az ügyfél, így külön díjtétel sincs, az ár a DNS -- vagy más -- szolgáltatás árával eggyé forrt.

A domainfenntartás éves díjának intézményét az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) vezette be, ennek mértéke az ISZT és a regisztrátorok viszonylatában szimbolikus: 1.000,- Ft / év. A regisztrátorok maguk dönthetik el, hogy ezt az összeget milyen konstrukcióban, mennyiért számlázzák tovább ügyfeleiknek. Egy tavalyi felmérés szerint az akkori hatvanezres domaintartományból valamivel több mint negyvenezer domain mögött volt valamilyen tartalom -- azaz weboldal, ami persze lehetett egy "A domain eladó" felirat is. A többi domain vagy brókereknél pihent minden tartalom nélkül, vagy valamilyen más okból nem üzemelt. Az ISZT a fenntartási díjak bevezetésével akarja csökkenteni a hazai legfelsőbb szintű domain alatti elfekvő készletet, ami mindenképpen támogatandó kezdeményezés, még akkor is, ha ez a jelképesnek szánt összeg néhol -- kőkemény üzleti megfontolások kapcsán -- jócskán felduzzadt.

A Magyar Hírlap egy tavalyi cikkében szereplő becslés szerint a hazai domainállomány a jelenleginek akár négyötödére is zsugorodhat, ám ismerve a domaingyűjtögetők nem múló szenvedélyét és nemritkán túlzó üzleti várakozását, jónéhány értékesnek vagy érdekesnek tartott domain egyik brókertől a másikhoz vándorolhat majd, hiszen a március-május közt lejáró és meg nem hosszabbított neveken bizonyára sokan rajta tartják a szemüket.

Szólj hozzá a fórumban!