Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Betárcsázós internettel csábítják az elszegényedő amerikaiakat

Dojcsák Dániel, 2009. február 26. 15:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A betárcsázós internet a legtöbb szakértő szerint már halott technológia kéne hogy legyen, hasonlóan a floppylemezhez. Ma már van kábeles szélessáv, DSL, 3G, HSDPA, Wi-Fi, csupa jobb és használhatóbb technológia, ráadásul a mai online tartalmak fogyasztásához egyébként is sovány a néhány kilobites másodpercenkénti sávszélesség. Az amerikai piacon ennek ellenére a recessziót meglovagolva a dial-up szolgáltatók megpróbálnak még kihúzni pár utolsó dollárt ebből a technológiából.

hirdetés
[HWSW] A betárcsázós internet a legtöbb szakértő szerint már halott technológia kéne hogy legyen, hasonlóan a floppylemezhez. Ma már van kábeles szélessáv, DSL, 3G, HSDPA, Wi-Fi, csupa jobb és használhatóbb technológia, ráadásul a mai online tartalmak fogyasztásához egyébként is sovány a néhány kilobites másodpercenkénti sávszélesség. Az amerikai piacon ennek ellenére a recessziót meglovagolva a dial-up szolgáltatók megpróbálnak még kihúzni pár utolsó dollárt ebből a technológiából.

Feltámadás?

A gyakorlatilag halott betárcsázós internet az amerikai piacon még rúg néhány utolsót, főleg a recessziónak köszönhetően. A pénzügyi zavarba került családok némelyike számára azon is el kell gondolkodni, hogy megengedhetik-e maguknak a drága és gyors netet, vagy beérik egy nagyon olcsó, de nagyon vékony kötelékkel is a világháló felé .

Az Egyesült Államokban dial-up előfizetést még mindig értékesítő két legnagyobb szolgáltató, a jobb időket is megért EarthLink és a NetZero komoly promóciós és marketing tevékenységbe kezdett, hogy meggyőzze a felhasználókat arról, hogy néha érdemes szélessávról visszakapcsolni. Persze a realitások talaján maradva inkább arra hajthatnak, hogy a meglévő előfizetőiket meggyőzzék arról, hogy ez nem az a pillanat, amikor költekezni kell, ráér később is megabiteket vezetni a házba.

Magyarország erről szerencsére lemaradt

Magyarországon a betárcsázós internet sosem volt egy komoly tényező, legalábbis az előfizetések számát tekintve, ugyanis mire országunk lakosságára ráköszöntött az internetkorszak, addigra már megkezdte hódító útját a DSL. A világ nyugati felén viszont már a kilencvenes évek végén hódított a világháló és jelentős előfizetői számot ért el a keskenysáv, amiről egy ideig az Egyesült Államok településszerkezete miatt technológiai okokból nem tudtak lemondani az előfizetők, a megmaradt felhasználók pedig megszokásból tartották meg a XX. századi hálózati megoldást.


Dial-up vs Szélessáv Magyarországon 2007-ig

Az említett NetZero például egy 1998-ban startolt szolgáltató, ami akkoriban reklámokkal finanszírozott, a felhasználók számára ingyenes szolgáltatással csábított el fél év alatt egymillió felhasználót. A 2001-es dotkom-válság után viszont kénytelen volt a havi 40 óránál hosszabb használatot egy közel 10 dolláros előfizetési díjhoz kötni. A cég már 3G mobilinternet-előfizetést is kínál, csakúgy, mint az EarthLinkn, ami 1994-ben startolt, 2002-ben már a legnagyobb szolgáltatóként számon tartott AOL-t is megelőzte dial-up ügyfelek számában, 2004-re az ügyfélszáma elérte az 5,4 milliót. 2006-ban viszont már komoly veszteségeket termelt, leépítésekről és költségmegtakarításokról szóltak a hírek. 2007-ben a dolgozók felétől megvált, így képes volt újra egyenesbe jönni.

A lényeg, hogy olcsó legyen

Az USA-ban a keskenysáv még mind a mai napig élő dolog, igaz az EarthLink 173 ezer, a NetZero pedig 86 ezer betárcsázós ügyfelet veszített el csak 2008 utolsó negyedévében, de a cégeknél 1,76 illetve 1,74 millió előfizető hallgatja a modemsípolást. Az elmúlt hónapokban elindított kampányait a két cég arra alapozza, hogy a háztartásoknak ügyelniük kell a kiadásaikra, s előfordul, hogy egyes családok visszaváltanak a lassabb és olcsóbb kapcsolatra vagy egyszerűen elhalasztják a dial-up előfizetés lemondását egy szélessávú kapcsolat javára. Az ötlet úgy tűnik működik, ugyanis az EarthLink arról számolt be, hogy december végére nőtt az előfizetőinek száma.

Az üzenet az EarthLink kommunikációjában a "Connect for Less", azaz kapcsolódj kevesebbért szlogennel fut. Havi 7,95 dollárért vagy napi 25 centért, a NetZero pedig havi 9,95 dollárért kínál modemes internetet, ami kevesebb mint harmada az amerikai internetcsomagok átlagos árának. A reklámok hangsúlyozzák, hogy egy család így akár évi 300 dollárt is képes megtakarítani évente. A két szolgáltatás sebessége vagy a felhasználói élmény viszont nem háromszoros különbséget mutat. Az átlagosan 56 kbps sebesség nem túl versenyképes a többnyire 1024-20480 kilobites szélessávú csomagokhoz képest.


Dial-up vs Szélessáv az USA-ban 2006-ig

Kemény idők: a közgazdászok a lassulást nem így értik

Az EarthLink vezetői is elismerik, hogy a szélessáv egy nagyszerű médium, de kemény idők jönnek, s ha valaki pénzt akar spórolni, annak tudnak egy lehetőséget. A gondolat rémisztő, főként azok számára, akik felismerték az online felületekben és a szélessávban rejlő lehetőségeket, mellyel nem 20 dollárnyit lehet megspórolni. Egy ottani kutatás szerint mégis számos szélessávra előfizetőt vonzhat a visszaváltás lehetősége, a megkérdezettek 4 százaléka mondta azt, hogy váltana keskenysávra, további 2 százalék pedig akár fel is mondaná az előfizetését. A 300 millió lakosú Egyesült Államokban ez jelentheti a fenti két cég túlélését a következő években.

[+] Van, aki itthon sem temeti

Magyarországon szerencsére már egyik szolgáltató sem mer ilyen üzenetekkel előállni, elvétve néhány kisebb cég ajánl ingyenes betárcsázós kapcsolatot, ahol csupán a percdíjakat kell kifizetni, de a komoly ISP-k már nem is tartják számon a dial-up kapcsolatokat, s az NHH által publikált adatok szerint is alig 30 ezer előfizető tartotta meg az elavult technológiát, ami kevesebb mint 1 százalékos penetrációt jelent.