Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
8 x 3 óra mélyvíz a HWSW mobile! második napján: Kotlin, Android, React Native, UX és analitika, Azure IoT Edge + fintech élesben

Piacra lépett a Tolapai, az Intel szuperintegrált x86-os rendszerchipje

Bizó Dániel, 2008. július 24. 12:42
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Piacon az Intel x86-os rendszerchipje, melynek fejlesztéséről tavaly év elején beszélt először a vállalat. A beágyazott felhasználási területre szánt lapkával a cél az Intel hagyományos piacoain túl terjeszkedni.

hirdetés
[HWSW] Piacon az Intel x86-os rendszerchipje, melynek fejlesztéséről tavaly év elején beszélt először a vállalat. A beágyazott felhasználási területre szánt lapkával a cél az Intel hagyományos piacoain túl terjeszkedni.

A korábban Tolapai kódnéven futó fejlesztési projekt beágyazott területekre kívánja kiterjeszteni az Intel tevékenységét, kiaknázva az x86-os processzorok terén felhalmozott szakértelmet, és lekötve a dollármilliárdokért felhúzott félvezetőgyárak kapacitásait. Más x86-os megoldások, mint például az AMD Geode és VIA C7 chipjei mellett a Tolapai vonal az ARM, MIPS, PowerPC és más utasítás-architektúrájú chipekkel veszi majd fel a küzdelmet a hálózati eszközök, terminálok, tárolók, ipari vezérlőrendszerek és más berendezések lelkéért folytatott harcban. A piac rendkívül töredezett, az olyan nagyon mellett, mint a Freescale, Samsung, Motorola, IBM vagy NEC, tucatnyi kisebb tervezőcég is képviselteti magát.

Bár átlagos eladási áruk alacsonyabb a tipikus PC processzorokénál, a beágyazott piac volumene évi több milliárd darabra rúg, emiatt a piac értéke is hatalmas, a BCC Research Group becslése szerint 2009-re megközelítheti a 80 milliárd dollárt a beágyazott, ami felülmúlja a számítógépekbe épített processzorok és chipsetek piacát. Az AMD visszaverését követően az Intel láthatóan igyekszik növekedési lehetőségeket találni, ezt szolgálja az ultramobil és olcsó számítógépekbe szánt Atom processzorcsalád és platform is, melyekkel a PC-piac bővítése mellett a mobilkészülékek, kéziszámítógépek felé vette az irányt.

Az EP80579 jelölésű Tolapai SoC (system-on-chip) az Intel 65 nanométeres csíkszélességű gyártási eljárásán készül, és fizikai implementációja (a tokozást beleértve) lehetővé teszi az extrém hőmérsékleti körülmények között alkalmazást is, az Intel állítása szerint -40 Celsius foktól 85-ig működőképes. Az SoC agyát egy Pentium M mag adja 256 kilobájt L2 cache társaságában, mely integrált DDR2 memóriavezérlővel, komplett északi és I/O hidakkal is rendelkezik. Ez utóbbi többek közt integrált gigabites Ethernet vezérlőkhöz, USB és SATA interfészekhez, két Control Area Network felülethez, PCI Epxress buszhoz csatlakozik.

A megcélzott területek igényeit szem előtt tartva a Tolapai egy gyorsítóblokkot is integrál a titkosítás és hálózati csomagfeldolgozás teljesítményének fokozására. Az Intel által QuickAssist névre keresztelt rész kriptográfiai és csomagkezelő motorjával például hardveresen gyorsítható az SSL kapcsolatok felépítése és a TCP/IP csomagok kezelése. A motor révén akár másodpercenként több mint egy gigabit sebességű adatfolyamot is képes titkosítani vagy feloldani, továbbá időosztásos csomagkezelésével a VoIP-forgalmat is képes megfelelően vezérelni, biztosítva az elfogadható hangminőséghez szükséges késleltetési szinteket. A chip nagy részét a rendszerfunkciók foglalják el, a memóriavezérlő és a sok I/O eredménye pedig 1088 lábú tokozás, ami 37,5 mm x 37,5 mm-es.

A QuickAssist opcionális a Tolapai esetében, vagyis nem minden modell tartalmazza. Az EP80579 így kétszer négyféle kiszerelésben vásárolható meg, 600 és 1200 megahertz közötti sebességeken, ez utóbbi fogyasztása csúcsterhelésen tartósan legfeljebb 21 watt lehet az Intel becslése szerint, QuickAssisttel együtt, nélküle 19 watt -- a 600 megahertzes változatok legfeljebb 13 illetve 11 wattot esznek tartósan, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy valós körülmények közt tipikusan ennek töredékét. A Tolapai a maga nemében nemcsak első, de egyben utolsó Intel produktum: a soron következő SoC-k már az Atom néven piacra került Silverthorne mikroarchitektúrára épülnek, mellyel nemcsak olcsóbbá válik a fejlesztés (45 nanométeres Pentium M implementáció nem ismert) és a gyártás (sokkal egyszerűbb felépítés, kisebb területű mag), de a chip fogyasztása is alacsonyabb lesz, ami főként alacsonyabb terhelés esetén mutatkozik meg.

A Tolapai nem az első magas integrációjú fejlesztés az Intelnél. A Timna-projektet 1999-ben jelentette be az óriásvállalat, mely egy integrált memóriavezérlővel felvértezett Pentium III processzort és grafikus magot implementált volna egy lapkára, és alsókategóriás PC-kbe került volna beépítésre. A Timnát azonban végül technikai nehézségek és a partnerek felől érkező nyomás következtében, többszöri halasztást követően törölték, így termékként sosem látta meg a napvilágot. Az x86-os szoftverbázis ereje mellett (teljesértékű operációs rendszereket is képes futtatni akár) az Intel stratégiai eszköze riválisaival szemben a gyártástechnológiai lépéselőnye, mellyel ellensúlyozni tudja az x86 mikroarchitekturális hátrányát az ARM, MIPS vagy PowerPC processzorokra építő SoC-kkel szemben.

Kotlin alapok Androidhoz, Android refaktorálás, React Native gyorsítósáv, UX és analitika, Azure IoT Edge, fintech élesben: alkalmazásfejlesztés banki aggregátor API-ra, itthon először!