Sony: nem eladók a chipgyárak!

[The Asahi Shimbun/Associated Press] Múlt hétvégén pattintotta ki a hír a japán sajtó, mely szerint a Sony megszabadulna félvezetőgyáraitól, köztük a Cell és RSX chipek termelését végző nagaszaki üzemtől is. Az állítólagos vevő a területen a céggel szoros kapcsolatokat ápoló Toshiba lenne, írta a Nikkei és az Asahi Shimbun egyaránt, és az ügylet már jövő tavasszal, vagyis a pénzügyi év vége körül végbemenne. A Sony gyorsan reagált a sajtóértesülésre, és közölte, hogy miközben dolgoznak a félvezetőrészleg teljesítményének javításán, semmiféle döntés nem született egy esetleges értékesítésről.

A japán lapok meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állították, hogy a Sony a Cell és más nagyteljesítményű chipek iránti kiábrándító piaci érdeklődés hatására döntött úgy, hogy kiszervezi pénznyelő félvezetőgyártását. Az információk szerint a japán óriás a Toshibával közös vegyesvállalatban működtetné tovább az üzemeket, mellyel régóta közös félvezető kutatás-fejlesztési és gyártási együttműködéset folytat. Az Asahi szerint a lépéstől a Sony mindössze 900 millió dollár bevételhez jutna, miután a gyárak a Toshiba tulajdonába kerülnének át. Az ebből fefolyó bevételt a Sony audio-vizuális termékeibe fektetné, vélik az értesülések.

A Sony gyors válaszában hétfőn tagadta, hogy a nyélbe ütött volna hasonló üzletet. Később a Toshiba szóvivője is megerősítette ezt. A hírek hatására ugyanakkor gyengültek mindkét cég papírjai. A Sony a félvezetőgyártásban elszenvedett súlyos veszteségeket követően radikális átszervezéseket és új stratégiát készít. Ezek alapján a japán sajtóértesülések bár lehet, nem fedik tökéletesen a valóságot, egyáltalán nem nélkülöznek minden alapot. Howar Stringer elnök-vezérigazgató ugyanis a keménykezűségéről híres-hírhedt Nakagawa Yutakát nevezte ki a részleg élére, hogy rázza gatyába.

A 61 éves Nakagawa, aki az elektronikai részlegnél már nevet szerzett magának, és akit kíméletlenül profitorientáltnak tartanak, a félvezetőgyártás üzleti modelljének megváltoztatására készül, mely eddig a belső Sony-ügyfelekre alapozott, megvédve a részleget a piaci versenytől. Az eddigi nyilatkozatok alapján a Sony sokkal inkább az innovatív chiptervezésre helyezné a hangsúlyt, semmint a gyártásra, így a félvezetőipari beruházásokat töredékére csökkenti, ami akár a kiszervezés arányának növelése felé is mutathat. Összességében a félvezetőüzemek eladása bár drasztikus lépés lenne, illene a Stringer és Nakagawa által jelzett, a pénzügyi hatékonyságot kíméletlenül számonkérő vezetési stílushoz.