IBM: adattárolás egyetlen atomban
Az IBM két jelentős nanotechnológiai áttörést jelentett be, amelyek révén akár egyetlen atomban is tárolható információ, illetve molekulákból álló kapcsolók építhetők össze áramkörökké.
Adattárolás egy atomban
A cég kutatói mindazonáltal óvatosságra intenek, szerintük még legalább egy évtizednek kell eltelnie addig, mire a technológiák kereskedelmi forgalomba kerülhet. Mindazonáltal ha ez megvalósul, akár egy iPod-méretű készüléken eltárolható lesz a YouTube összes videója -- mondta Cyrus Hirjibehedin, az IBM kutatója. Másfelől az áttörések lehetővé teszik majd olyan miniatűr áramkörök létrehozását, amelyek a jelenleginél sokkal kisebb készülékek megépítését teszi lehetővé: egy processzor alig lesz nagyobb mint egy porszem.
A Science tudományos lapban most megjelent cikkükben az IBM kutatói leírják, hogyan sikerült az abszolút nulla fok fölött fél fokkal egy pásztázó alagútmikroszkóp (amely egyébként szintén IBM-találmány, kiötlőit 1986-ban fizikai Nobel-díjjal tüntetté ki) megmérni egyes vasatomok mágneses anizotrópiájának orientációját és erősségét. Korábban még soha, senkinek nem sikerült ezt a tulajdonságot egyetlen atomnál megmérni, csak több millió atomból álló csoportokon. Az anizotrópia arra utal, hogy az atom mennyire hajlandó a mágneses orientációját megtartani, az orientációtól függően az atomok jelenthetik a digitális 1-et és 0-t. Andreas Heinrich, az IBM tudósa szerint ez jelentős előrelépés abba az irányba, hogy végül egyetlen atomban tudjanak adatokat tárolni.
Kapcsoló egy molekulából
A második áttörés, amelyet a Nagy Kék zürichi laboratóriumának dolgozói értek el, szintén atomfizikai természetű: egy olyan molekuláris kapcsolót építettek, amely anélkül tudja változtatni az állapotát, hogy a molekula külső burka megváltozna. Az IBM-nek már korábban is sikerült ilyen molekuláris kapcsolókat létrehoznia, azonban azok az állapotváltozáskor megváltoztatták alakjukat, ami lehetetlenné tette, hogy más molekulákkal kapcsolják össze őket.
A mostani áttörés elméletileg lehetővé teszi, hogy a molekuláris kapcsolókat más kapcsolókkal építsék össze, és így akár egész hálózatot léterhozva. A tudósok szerint ez az első lépés afelé, hogy akár a CMOS áramköröket leváltó molekuláris áramkörök jelenhessenek meg. A sors fura fintora, hogy a zürichi csapat lényegében teljesen véletlenül fedezte fel ezt a jelenséget, miközben a molekuláris vibrációkat tanulmányozták. Az iparában általánosan elterjedt nézet, hogy a fizikai korlátok miatt a jelenlegi, CMOS-alapú integrált áramköröknek már csak pár éve, legfeljebb egy évtizede van hátra, ezért ideje olyan új technológiákat keresni, amelyek leválthatják az 1960-as években kidolgozott eljárással készült chipeket. Az egyik ilyen irányzat a moduláris molekuláris logika.