Magyarország: a szélessávú infrastruktúra adott, de nem használjuk
Másodszor készült el a szélessávú internet hazai elterjedését vizsgáló Cisco Broadband Barométer kutatás, amelyből kiderül, egy év alatt több mint 50 százalékkal nőtt a hazai szélessávú penetráció, ugyanakkor az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén még van hová fejlődni.
Egymillió szélessávú kapcsolat
A Broadband Barométer szerint tavaly decemberre a hazai szélessávú kapcsolatok száma fél év alatt 25 százalékkal, egy év alatt 55 százalékkal növekedett és elérte az egymilliót. Ezen belül 476 ezerről 611 ezerre nőtt az xDSL, 307 ezerről 373 ezerre pedig a kábeles kapcsolatok száma, a fix vezeték nélküli elérések száma 8800-ról 9040-re nőtt, az egyéb kapcsolatok száma pedig 8030-ról 8450-re emelkedett.
Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (1,086 millió) a szélessávú kapcsolatok aránya is tovább növekedett, elérve a 92 százalékot, amely 10%-kal magasabb a félével korábbi állapothoz képest. A szélessávú internetpenetráció a háztartások körében 16 százalékról 20 százalékra emelkedett, ez azonban még mindig messze elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38 százalékos európai átlagtól -- állapítja meg a jelentés. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 800 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 Mbps-os európai átlagtól. A legelterjedtebb sávszélesség továbbra is 257-512 kbps (45,6%), ezt követi a 513Kbps-1Mbps (23,7%), hasonlóan jelentős a Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%).
Az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben Magyarország vezeti a régiós mezőnyt 10 százalékkal, ezt követi Lengyelország (8,4%), míg a harmadik Csehország (7,5%). Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén hazánk vezet 20,7 százalékkal. Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 39 százalékról 47 százalékra nőtt az év végére, amely elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, ugyanis a közép- és nagyvállalati piac már korábban telítődött.
Van még hová fejlődni
A Cisco Broadband Barométer bemutatójához kapcsolódóan Papp István, a Cisco magyarországi és adriai régiós tevékenységéért felelős regionális igazgatója utalt a World Economic Forum 2007 Globális Információs Technológiai Jelentésére is. A 2007 márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előrelépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve.
"Érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezekben a 28., 34., illetve a 40. helyet foglaljuk el, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésünkre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradásunk, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet" -- mondta Papp István. "Az infrastruktúra megléte önmagában nem elegendő az internet nyújtotta előnyök eléréséhez, hanem a tartalmak és szolgáltatások tudatos és dinamikus fejlesztésére van szükség, a lakosságot és a szervezeteket pedig meg kell tanítani ezek használatára."