NAVA-jon kinek jó ez így?
A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), amely 2006. január 1-jén kezdte meg hivatalos működését, mintegy 8000 órányi tévé- és rádióműsort dolgozott fel és tett elérhetővé az interneten -- adta hírül tegnap az Informatikai Hírközlési Minisztérium.
A NAVA rendszerében hozzáférhető immár 100 magyar játékfilm és 590, világháború előtti híradófilm is, az idén pedig a Magyar Televízió több mint 13 ezer órányi anyagát is elérhetővé teszik, köztük híradókat, parlamenti közvetítéseket, később pedig a köztévé teljes archívuma digitalizására kerül. Az internetezők számára első olvasásra ez remek hírnek tűnik, ki ne szeretne régi műsorokat, filmeket, híradókat újra megnézni, rádióadásokat meghallgatni, biztos sokan kíváncsiak ezekre az anyagokra, amelyeket legfeljebb a Filmmúzeumon lehet látni, vagy még ott sem. A kereshető adatbázis ráadásul egyszerűvé teszi a kutakodást, valósággal tobzódni lehet a letűnt korokról szóló dokumentumokban, ilyennek kell lennie egy korszerű, 21. századi digitális archívumnak.
Azaz mégsem. A NAVA "a szerzői jogoknak eleget téve" ugyanis csak a könyvtárakban és iskolákban, valamint a Jövő Házában létesített, úgynevezett NAVA-pontokról érhető el, ami azt jelenti, hogy az adattömeg hiába került fel az internetre és láthatná vagy hallhatná bárki, akinek elegendő sávszélessége van egy 32-768 kbps sávszélességű RealMedia-stream letöltésére, a hozzáférést földrajzilag korlátozzák. Az IHM-nél lehet hogy nem tudják, hogy az internetnek az a lényege, hogy az ember tetszőleges helyről és akármikor elérheti az adatokat? Csípjen meg valaki.
NAVA-pont a Jövő Házában (Fotó: IHM)
Ja, és jelentkezzen, aki egy könyvtárban vagy iskolában egy terminál előtt toporogva vagy ücsörögve képes végignézni és élvezni egy teljes játékfilmet!
Véleménye van?