Elsőbbségi adatcsomagok -- prémium áron

[Associated Press/HWSW] Ma az internetszolgáltatók többsége az adatcsomagokat egyenrangúként kezeli, tekintet nélkül azokk típusára, a forrására vagy a célállomására. Ez az, amin az Egyesült Államok nagyobb internetszolgáltatói és telekomjai változtatni akarnak. Olyan szolgáltatások bevezetését tervezik, amelyek az egyes csomagok típusának, "tulajdonosának" és céljának figyelembe vételére alapulnának. A gondolat természetesen azonnal ellenérzéseket is szült.

Fizetős sávok

Egyes szolgáltatók azt szeretnék elérni, hogy egyes adatcsomagokhoz prioritásokat tudjanak rendelni, amiért egyes ügyfelek szerintük boldogan fizetnének. Az érvelés szerint folyamatos a nyomás az egyre gyorsabb, megbízhatóbb adatátvitel elvárása miatt, amelyet azonban komoly beruházásokkal lehet csak kielégíteni, a minőségileg megkülönböztetett adatforgalom pedig azt szolgálná, hogy az fizessen, aki valóban kihasználja ezeket a kapacitásokat.

Ahogyan világszerte egyre olcsóbb az internethozzáférés, úgy alkalmazásának mértéke és területe is folyamatosan bővül. Ezzel párhuzamosan azonban bizonyos felhasználás átlagos felüli megbízhatóságot, robusztus kapcsolatot igényel, főként az üzleti életben. Míg egy weboldal, e-mail, vagy ftp-kapcsolat esetében elfogadható az adatcsomagok kaotikus áramlása, a néha megugró késleltetés vagy a sebesség megzuhanása, addig az IP-alapú telefonálás, videokonferencia, online multimédiás szolgáltatások, vagy többszereplős játék esetében a kilengések elfogadhatatlan végeredménnyel járnak.

A csomagvizsgálat és a prioritások bevezetésével a szolgáltatók különféle garantált késleltetési és sebességszinteket határozhatnának meg a normál internethozzáférésen felül, amelyeket bizonyos összegekért lehetne igénybevenni. A telekomok és ISP-k természetszerűleg igyekeznek kitörni szűk mozgásterükből, amely alig teszi lehetővé bármiféle szolgáltatásfejlesztést, megkülönböztetést a riválisoktól, ez pedig gyilkos árversenyhez vezet.

Az internet alapelvével ellenkezik?

Az ellenhangok azonban nem sokat várattak magukra. Nem kisebb személyiség, mint Vinton Cerf szólalt fel a szolgáltatók terveivel szemben, aki az internet alapjául szolgáló TCP/IP protokoll kifejlesztésében működött közre még 1974-ben. Cerf véleménye szerint megengedni, hogy a szolgáltatók irányítást gyakoroljanak afelett, mit néznek és tesznek online az emberek, alapjaiban ássa alá azokat az elveket, melyek az internetet olyan sikeressé tették.

Ezen elvek lényege pedig a szabadság, és az egyenlőség. A mai dotkom-vállalatok azért tudták kinőni magukat, mert az interneten kiegyenlített feltételekkel kerültek megmérettetésre a legnagyobbakkal szemben. A fizetős szolgáltatások bevezetése viszont azt jelentené, hogy a tőkeerős cégek jobb minőséget tudnának biztosítani, sőt egyes félelmek szerint akár a verseny korlátozásáról is szó lehet bizonyos adattípusok blokkolásra, vagy hátrányos megkülönböztetése révén.

A szolgáltatók érvelését látszik cáfolni az Internet2 konzorcium esete is. Az ultragyors átviteli sebességű gerinchálózatok építésével foglalkozó mérnökök kezdetben szintén a prioritásos csomagkezelésben látták a továbblépést, azonban hosszas kísérletezések után arra a következtetésre jutottak, hogy hatékonyabb a kapacitást általánosságban bővíteni, mint prioritásos rendszert bevezetni.

Vámolás

Bár a dotkom cégeket ingyenélőként lefestő, az AT&T-hez és Verizonhoz hasonló telekomok váltig tagadják, hogy a tisztességtelen magatartást vázoló forgatókönyvekre sor kerülhetne, brazil példát máris találunk ilyen esetről. A Brazil Telecom, Brazília harmadik legnagyobb telkója elsőként vezetett be nemrég egy olyan rendszert, amelyik típusa alapján különbséget tesz az adatcsomagok között. Jelen esetben az interneten keresztül zajló telefonhívások (VoIP) kerülnek azonosításra, és a telefontársaság extra díjat számláz ki értük, kieső bevételeire hivatkozva.

Ezen félelmek miatt a Federal Communications Commission (FCC), az Államok szövetségi hírközlési hatósága azt javasolta a kongresszusnak, hogy a telekommunikációs törvénybe foglaljanak bele a szolgáltatók semlegességét előíró rendelkezéseket is. A telekomok szerint azonban ez szükségtelen, mivel az éles verseny nem teszi lehetővé a visszaéléseket -- hiszen ezzel az ügyfél egyszerűen máshoz pártolna át.