Az Intel egyértelmű sebességfölényt vár az AMD-vel szemben

[CNET News.com/HWSW] Az Intel jelentős fölényre fog szert tenni az AMD processzoraival szemben, állítja Mooly Eden, az Intel Mobile Platforms Groupért felelős alelnöke és vezetője. Eden a CNET News számára adott interjúban elmondta, hogy vállalata mintegy 20 százalékos teljesítmény-különbséget jósol, amelyet az alapjaiban új mikroarchitektúrától, és a gyorsabb adatbusztól várnak.

A kiválasztott

Az új generációs mikroarchitektúra várhatóan az év második felében, augusztus-szeptember magasságában fog bemutatkozni a piacon, kétmagos, 65 nanométeres chipek formájában. Miután az Intel 2003-ban új, a Pentium 4-től teljesen különböző chipet mutatott be, kifejezetten notebookok számára, az Intel idén újra egyesíteni fogja termékvonalait az új mikroarchitektúra alatt, így a hordozható, asztali és x86-os szerverchipek is egyazon termékcsaládhoz tartoznak majd.

Az egyes változatok közötti különbség elsősorban a maximális energiafelvételben mutatkozik majd meg. Míg a notebookokba szánt, Merom kódnéven fejlesztett chipnek 35 wattal be kell érnie, addig az asztali 65, a szerverváltozatok pedig 80 wattot is elemészthetnek. Ennek megfelelően a legalacsonyabb órajelekkel a Merom fog rendelkezni, az arany középutat az asztali Conroe, majd a csúcsteljesítményt a kétutas szerverekbe szánt Woodcrest fogja kezdetben képviselni.

A tavaszi Intel Developer Forum alkalmával, amely március 7-én San Franciscóban kerül megrendezésre, az eddiginél jóval több részlet fog napvilágot látni a következő generációval kapcsolatban -- ígérte Eden. Jelenleg annyit tudni, hogy az új, 64 bites processzorok 14 fokozatú futószalaggal rendelkeznek és 3 gigahertzes órajelen nyitnak, 4 megabájt másodszintű, egyesített gyorsítótárat tartalmaznak, egyszerre 4 utasítást lesznek képesek kezelni, szemben a jelenlegi architektúrákra jellemző hárommal.

Az ellen

Az utóbbi két évben technikailag fölénybe került AMD idén kisebb mikroarchitekturális fejlesztést eszközöl majd Opteron, Athlon 64 és Turion 64 termékeket biztosító K8 chipjében. Az ún. F-változat új foglalatba fog ülni, és legfeljebb DDR2-800 memóriát támogat majd, azonban a tranzisztorszám növekedésével valószínűleg további, egyelőre ismeretlen újításokat is tartalmazni fog -- bár a teljesítmény szempontjából nem feltétlenül relevánsakat. Órajele minden bizonnyal eléri a 2,8 gigahertzes órajelet majd -- 90 nanométeren, és 95 wattos fogyasztási keretből, ami egészen lenyűgöző mérnöki bravúr. Jelentősebb változás várható jövőre, azonban még mindig a K8 alapjaira építve. Az interneten K8L néven közszájon forgó chipről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, így a továbbfejlesztés iránya, mértéke nem ismert. Az AMD mérnökei a vállalat szerint jelenleg két következő generációs architektúrán dolgoznak párhuzamosan, amelyek közül az egyiket kifejezetten a szerverekbe, míg a másikat notebookok számára fejlesztik, így az asztali piacot valamelyik igazított változatával fogják majd lefedni. Az új chipek felbukkanása valószínűleg 2007 végére, vagy 2008-ra esik.

Ezeken kívül továbbfejlesztett soron kívüli végrehajtást (out-of-order execution), elágazás-előrejelzést, adatelőtöltési képességeket (prefetch) alkalmaznak annak érdekében, hogy a végrehajtóegységek jobban ki legyenek használva és így a chipek órajelenként több munkát végezzenek. A mai modern x86-os processzorok komplexitásának és fogyasztásának egyre nagyobb és nagyobb részét nem a végrehajtóegységek, hanem az azokat támogató logikák teszik ki, amelyekre azért van szükség, hogy a végrehajtóegységeket folyamatosan el tudják látni feladatokkal.

Etetni a szörnyeteget

Eden szerint az új termékek piacra dobását követően az AMD jó ideig hátrányba kerül majd, annak ellenére, hogy az Intel nem alkalmaz integrált memóriavezérlőt. "Legalább másfél-két évet fog igénybe venni egy ekkora rés bezárása" -- mondta Eden, aki izraeli vezető mérnökként résztvett a Pentium M megalkotásában, így az Intel jelenlegi platformstratégiájának megalapozásában.

Az integrált memóriavezérlő révén az AMD processzorai lényegesen közelebb vannak a memóriában tárolt adatokhoz, azaz gyorsabban férnek hozzájuk. Ez, minden más tényező változatlansága mellett 20-25 százalékos teljesítmény-növekedést eredményez átlagosan, alkalmazási területtől függően, de a megoldás különösen szerverfeladatok végzése során kedvező.

Az Intel hasonló megoldására legalább 2008-ig várni kell, amikor is elsőként az Itanium processzorcsaláddal fog bemutatkozni a Xeonokkal közös platform. Addig, hogy megfelelően etetni tudja az adatéhes processszormagokat, az Intel minden foglalathoz dedikált buszt rendel, szemben a korábbi osztott buszos megoldással. A Woodcrest 1333 megahertzes, azaz másodpercenként 10,42 gigabájt áteresztőképességű buszt támogat kezdetben, így magonként 5,21 gigabájt/s az elméleti csúcskapacitás, ami háromszorosa a jelenleg eléhező Xeon-platformokénak.

Az asztali és hordozható gépek esetében 1066 és 667 megahertzes buszokkal találkozunk kezdetben. Az asztali gépek esetében ez valószínűleg elegendő lesz, hogy a tesztek többségében versenyképes teljesítményt nyújtson a Conroe, területet biztosítva további fejlesztésekre. A Merom adatbuszának visszafogottságát az alacsonyabb fogyasztás indokolja, a gyorsabb busz ugyanis extra wattokat jelent, ami viszont akkumulátoros üzemidőben mérve túlságosan nagy ár a nagyobb teljesítményért cserébe.