Párhuzamos működésű memóriachip: jön a Rambus XDR2
Bejelentette következő generációs memóriatípusának főbb jellemzőit a Rambus, amely agresszív jogi vitái, pereskedései miatt az iparág fekete bárányának szerepét vette fel a szaksajtóban. Az XDR2 keresztséget elnyerő utódot leginkább a jelenlegi XDR továbbfejlesztéseként, finomításaként lehet értékelni.
A vállalat várakozásai szerint amennyiben a világ vezető DRAM-gyártói licencelik a technológiát, akkor kereskedelmi forgalomban 2007 magasságában bukkanhatnak fel az első példányok. A Rambus nem tervez vagy gyárt lapkákat, üzleti modellje saját fejlesztések használati jogainak értékesítésére épül.
Az XDR2 memória buszának effektív órajele és sávszélessége ott kezdődik majd, ahol az XDR specifikáció véget érnek: 8 gigahertz és másodpercenként 16 gigabájtos adatátvitel. Összehasonlításképp a ma csúcssebességűnek számító, aranyáron mért DDR2-800 típusú memóriák 6,4 gigabájtot képesek csatornánként átpumpálni. A 8 gigahertz effektív órajel 1 gigahertzes elektronikával működő, nyolcszorosan pumpált vonalat jelent, tehát az egy vezetéken futó fizikai órajelben 8 bitnyi adat lapul meg.
Az XDR2 finomsága: micro-threading
Az XDR2 fő érdekessége, hogy a processzorok világából ismerős többszálúsághoz hasonló technikát is bevet az adott sávszélesség jelentősen hatékonyabb kihasználása érdekében. Az Intel a személyi számítógépek terén először és jelenleg is egyedül használja a többszálúság technikáját processzoraiban, amely a Hyper-Threading nevet kapta (HT). A HT lényege, hogy a chip erőforrásait egy helyett két feladat között igyekszik optimálisan elosztani, így növelve a kihasználtságot, továbbá tomítva a központi memóriaelérés késleltetésének negatív hatásait.
A Rambus Micro-threading nevet kapó megoldása is párhuzamos, amelynek lényege, hogy egy XDR2 memória egy időszelet alatt négyszer annyi utasítást képes lekezelni a korábbi gyakorlathoz képest. Ez azáltal válik lehetővé, hogy az eljárás 4 részre osztja fel az adatterületet (négyszer négy bank), amelyek egymástól teljesen függetlenül kezelhetőek. Az egy-egy negyedben található 4 bank is teljesen egyedileg vezérelhető, viszont egyszerre csak egy. A hagyományos DRAM 16 félbankot, azaz 8 bankot tartalmaz, szintén 4 területen, viszont ezek párosával és keresztben szimmetrikusan vezéreltek.
A micro-threading azért rendkívül hasznos, mert adott sávszélesség négyszer kisebb (adat)szemcsékből is felépíthető, így lényegesen csökkentve a szükségtelen adatok átvitele okozta pazarlását, illetve növelve a hasznos adatok arányát.
Nagyobb felbontás a képre kattintva érhető el
Szakértők szerint ez a felépítés például grafikai vagy fizikai számítások során kedvez, mikor is egy nagy adattömegben véletlenszerű jelleget öltő, sok kis, egymástól "távol lévő" hozzáférésre van szükség, így az XDR2 elviekben kifejezetten alkalmas a videochipek vagy vizualizációs szerverek és munkaállomások processzorainak etetésére. A Rambus szerint például egyes esetekben akár négyszer annyi háromszög kerülhet továbbításra ugyanakkora sávszélességben.
Kitekintés
Az XDR2 valódi ellenfele tehát nem a PC-kben terjedő DDR2 vagy az azt követő DDR3 szabvány, hanem a szintén a nagy teljesítményű grafikai céleszközökbe szánt GDDR3. A GDDR3 már gyakorlatilag be is futott, ugyanis a jelen és a jövő csúcskategóriás grafikus kártyáin kívül a Microsoft Xbox 360 és a Sony PlayStation 3 konzolok is alkalmaznak ilyen szabványú memóriát, amiből az elkövetkezendő években igen jelentős licencdíjak fognak befolyni a tervező kanadai ATI számára.
Mind a kanadaiak, mind a Rambus a számítógépes látványvilág ugrásszerű javulását várják saját fejlesztéseiktől. Érdekesség, hogy elsőként a fő rivális NVIDIA chipjeivel szerelt videokártyákon volt megtalálható a GDDR3 memória. A GDDR3 képességei papíron jelenleg 1,6 gigahertz effektív órajelen fulladnak ki, így az XDR2 vezetékenként legalább ötször gyorsabb – elméletben. A GDDR3 (és várhatóan utóda, a GDDR4) memóriák ugyanis általában sokkal szélesebb buszra vannak szervezve, így 800 megahertzes chipekkel és 256 bites busszal akár 51,2 gigabájt adatot is megmozgathatnak másodpercenként.
NVIDIA GeForce 7800 GTX kártya 256 vagy 512 megabájt GDDR3 memóriával
A teljesítményen túl ugyanakkor a GDDR3 és utódai, valamint az XDR/XDR2 közötti küzdelmet a licencdíjak, továbbá a gyártási költségek fogják eldönteni. Az XDR 400 megahertzes DRAM chipjeinek tömegtermelhetősége kedvezőbbnek tűnik, mint a 800 megahertzes GDDR3 lapkák előállítása – ráadásul utóbbinak még ekkor is kétszer annyi vezetékre van szüksége ugyanakkora sávszélesség eléréséhez.
Kérdéses ugyanakkor, hogy az ATI és a Rambus mennyi jogdíjat akar beszedni. A gyilkosan árvezérelt piacon pedig minden cent számít mind a memória-, mind a berendezésgyártóknak, mindazonáltal a GDDR3 lényegesen népszerűbbnek tűnik az XDR-nél -- legyen ennek gazdasági, technikai vagy üzletpolitikai oka.
Az évtized vége körülire időzíthető egy új memóriaműködési paradigma megtestesülése is, az ún. phase-change memória (PCM). Az új működés lényege, hogy kondenzátor és tranzisztor helyett magas hőhatására manipulálható felület található a memóriában. A világ vezető iparági szereplői, többek között az IBM, az Intel, a Samsung, a Nanya vagy a Winbond részéről is érdeklődést kiváltó PCM nagyobb sebesség mellett kisebb méretet, alacsonyabb fogyasztást ígér, sőt az adatokat is megtarthatja áramellátást nélkül is.