Több mint kétmillió forintnyi bírságot szabtak ki tavaly spammelésért

[HWSW] Tavaly összesen 2 300 000 forintnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság a magyar spammerekre. Összesen 46 kéretlenlevél-küldőt bírságoltak meg, melyeknek egyenként 50 ezer forintja bánta a spamelést. A hatóságnak lehetősége lenne 100 ezer forintos bírságot is kiszabni, de csak a visszaesőkre -- ilyen eset azonban nem volt.

Félszáz spammert jelentettek fel

Tavaly január 1-jével került át a spammerekkel kapcsolatos eljárás hatásköre a Hírközlési Felügyelettől a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelethez. Egyik hatóság sem tudta ugyan látványosan visszaszorítani a spammereket, a fogyasztóvédők azonban minden egyes bejelentés kapcsán reklámfelügyeleti eljárást indítanak a hazai spammer ellen. A fogyasztóvédők igyekeztek csapdát is állítani: egy ingyenes szolgáltatónál regisztrált e-mail címmel feliratkoztak számos hírlevélre, levelezőlistára, s figyelik, hogy érkeznek-e kéretlen levelek -- így a jövőben nemcsak a bosszankodók bejelentéseire, hanem saját benyomásaikra is hagyatkozhatnak az eljárások megindításánál.

Dr. Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) osztályvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, nemcsak a spamek elleni küzdelem teszi ki az internettel kapcsolatos ügyeket: tavaly hozzávetőleg 200 esetben indítottak vizsgálatot, s ezeknek csak a negyede volt kéretlenlevél-küldéssel kapcsolatos eljárás. Az internetes webáruházak kapcsán is vizsgálódtak a fogyasztóvédők. Valamennyi virtuális bevásárlóközpont üzemeltetőjének ugyanis be kell jelentkeznie a regisztrált csomagküldő szolgálatok közé, ezt azonban csak kevesen teszik meg. Míg 2003-ban száz vizsgált e-üzletből csak 5, 2004-ben még mindig csak 11 tett eleget az előírásoknak.

A regisztráció egyébként nem különösebben bürokratikus, mindössze néhány igazolást kell beszerezni például arról, hogy nincs vámtartozás, ellenben van cégbírósági bejegyzés, és a cégvezetőnek van erkölcsi bizonyítványa. Azokat a vállalkozásokat, amelyek bemutatják a kért papírokat, automatikusan bejegyzik a Magyar Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatalnál, mint csomagküldő vállalkozást. Kolozsi szerint sokkal kevésbé a bürokratikus ügyintézés, mint inkább az a tény tántorítja el a vállalkozásokat a regisztrációtól, hogy nem tudnának megfelelni az egyébként nem túl magas elvárásoknak.

Csalafinta SMS-es oldalak

Kolozsi jellegzetes internetes tájékoztatási problémának nevezte, hogy például az operátorlogó letöltését lehetővé tevő szájtokról sok esetben nem derül ki, ki is az üzemeltető. Az emelt díjas SMS-ért értékesített termékek, szolgáltatások egyébként is igen kétesnek számítanak fogyasztói szempontból: nincs garancia, hogy egy rosszul címzett emelt díjas SMS árát a vásárló visszakapná (igaz, itt a bizonyítás is meglehetősen nehézkes lenne), mint ahogy arra sem, hogy a felkínált fájlok jogtiszták lennének, de olyan eset is előfordult, amikor egyáltalán semmilyen letölteni való nem volt a weboldalon, az üzemeltető csak az emelt díjas SMS-ekből származó összegeket akarta zsebre vágni.

Kolozsi szerint jellemző tendencia, hogy a hagyományos reklámfelületekről kiszoruló hirdetők (például a gyógyszer- és dohányforgalmazók-, gyárak) az interneten aktivizálják magukat. Dohánytermékek internetes reklámozása miatt például milliós nagyságrendű bírságot szabtak ki a fogyasztóvédők. Viszonylag új keletű probléma a potencianövelő tabletták internetes forgalmazása. A valóban több helyen található hirdetéssel szemben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal (ÁNTSZ) közösen próbálnak fellépni akár próbavásárlással is.

Aktívabb felvilágosítás

Kolozsi a fogyasztóvédők terveiről szólva elmondta: hamarosan aktívabb médiakampányt kezdenek az internetes visszaélések visszaszorítása érdekében, s a spambejelntéseket is egy különálló e-mail címen fogadják majd. Jelenleg az fvf@fvf.hu címre kell küldeni a bejelentést, és csatolt fájlként a kéretlen leveleket, ahonnan a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbítják a bejelentést. Aki a vizsgálat eredményét is szeretné tudni, annak a lakcímét is meg kell adnia, a fogyasztóvédők ugyanis hagyományos levélben küldi meg a határozataikat.

Kolozsi elmondta azt is: egy nemzetközi fogyasztóvédelmi szövetség azon munkálkodik, hogy a nem hazai eredetű spamekkel kapcsolatban is eljárhassanak. Az elsősorban az európai fogyasztóvédőket tömörítő szövetség terve szerint ha a tagok bármelyike spamet küld egy másik tagország internetezőjének, a megfelelő csatornákon eljuttatott információk alapján ugyanúgy eljárnának a kéretlenlevél-küldővel szemben, mintha az országon belüli visszaélésről lenne szó.