Várhatóan stagnálni fog a horvát szolgáltatáspiac
[IDC] Az IDC piackutató vállalat felmérése alapján a horvát informatikai szolgáltatások piaca kunában számolva a tavalyi év során 5,9 százalékkal bővült. A dollár nemzeti valutával szembeni gyengülése révén a 2003-as növekedés 33 százalékra ugrik, ami kedvez az amerikai anyavállalatok konszolidált mutatóinak. A bővülés mértéke alulmúlta az elemzők várakozásait, ami elsősorban a kormányzati költekezések választások miatti populista visszafogásának köszönhető. A kormányzati kiadások lefaragását némileg sikerült ellensúlyoznia a banki és telekom szektor befektetéseinek. Az IDC az idei évre a horvát IT-szolgáltatások piacának beállását jelzi előre, amelyet újabb fellendülés követhet 2005-ben.
A három legnagyobb szereplő az IBM Services, a b4b és az S&T voltak, a koncentráció azonban igen alacsonynak mondható. Az első három helyezett piaci részesedése között minimális eltérés mutatható ki, valamint a 25 legnagyobb is csak a forgalom 61 százalékát uralja. Boris Zitnik, az IDC Adriatics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a nemzetközi szereplők jelentős szerepet játszanak ugyan, de összesített részesedésük nem éri el az összes forgalom negyedét. Hozzátette, hogy ez a helyi vállalatok erősségét szemlélteti, a nemzetközi társaságok ellenben késői megjelenésük ellenére is egyre növekvő nyomást fognak a helyiekre kifejteni, akik előbb-utóbb stratégiájuk újraértékelésére és szervezetük modernizálásra fognak kényszerülni.
A tavalyi év során a szoftverek testreszabásával és a tevékenység-kihelyezéssel kapcsolatos szolgáltatások nyertek teret az alapszintű hardver- és szoftvertámogatás, valamint a rendszerintegráció és tanácsadás kárára. Mindezek ellenére az üzembe helyezés és az üzemeltetési támogatás továbbra is a legnagyobb részt, nevezetesen 39,7 százalékot hasított ki az informatikai költésekből. Ezen belül is a hardverrel kapcsolatos kiadások követelték a nagyobb hányadot, 56 százalékot emésztve fel. A második és harmadik területet a testreszabott szoftverek és a rendszerintegráció képviselte. Zitnik elmondta, hogy a kiszervezés szintén kezdi megvetni lábát a piacon. A támogatott szolgáltatások a nagy szolgáltatók -- pl. IBM Services, HP Services, Span, S&T, In2, SV Group vagy Combis -- mind belevágtak outsourcing szolgáltatásaik népszerűsítésébe.
A horvát közszféra költekezése 2003-ban is a felülmúlta a magánszféráét. Az állami kiadások az önkormányzati költések háromszorosát tették ki. A nagyarányú kormányzati jelenlét mögött elsősorban az áll, hogy a horvát privatizáció kevéssé előrehaladott állapota miatt rengeteg meghatározó nagyvállalat van még állami tulajdonban, kezdve a tömegközlekedéstől a médián és telekommunikáción át a közművekig és biztosítási szektorig.
Az IDC várakozásai szerint a horvát IT-szolgáltatások piaca duzzadni fog az elkövetkező öt év alatt. A közszférában szükséges technológiai fejlesztések miatt az IDC a kormányzati költekezések további vertikális dominanciáját várja, amit részben az uniós csatlakozásra való felkészülés is meghatároz. Zitnik meglátása alapján a horvát szolgáltatáspiac még éretlen és jelentős konszolidáció várható. Véleménye szerint sok szereplő 2005-ig kivárásra játszik.