Óriási vitát váltottak ki a Red Hat által benyújtott szabadalmi kérvények, amelyeket egy magyar feltaláló jegyez

[Red Hat] Körülbelül egy hete óriási vitát váltott ki a szabad szoftverek világában a Red Hat Inc lépése: a cég két technológiai megoldására szabadalmi kérvényt nyújtott be. Általánosságban elmondható, hogy szabad szoftverek fejlődését a szabadalmazott, szabadalmi díj fejében használható algoritmusok nagymértékben gátolják, gondoljunk csak az olyan elhíresült ügyekre, mint az LZW tömörítési vagy a PGP titkosítási algoritmus használata. Az olvasók talán az elmúlt év egyik legnagyobb vihart kavaró ügyére is emlékeznek, amikor a W3C (World Wide Web Consortium) olyan tervezettel állt elő, amely lehetővé tette volna a jövő webes technológiáinak szabadalmaztatását: a szabad és nyílt forráskódú szoftverek világának prominens személyiségei egységesen léptek fel a fejlesztőket kiszolgáltatott helyzetbe hozó tervezet ellen. Valami hasonló volt készülőben a Red Hat szabadalmai ellen is, egyre több elmarasztaló írás jelent meg különféle linuxos híroldalakon a Red Hat "árulásáról".

A cég két algoritmusra nyújtott be kérelmet, mindkettő feltalálójaként a magyar származású kernelhackert, Molnár Ingót feltüntetve. Az egyik egy kernelszintű fájlmegnyitás-kezelési algoritmus (Method and apparatus for atomic file look-up) leírása, a másik pedig a Red Hat TUX nevű, kerneles technológiát használó webszerverében alkalmazott beágyazott protokollobjektumokra vonatkozik (Embedded protocol objects).

A Red Hat tegnap hivatalos közleményt adott ki az említett két szabadalommal kapcsolatos szándékairól, amelyben a cég hangsúlyozza, hogy mindig harcoltak és harcolni fognak a szoftverszabadalmak ellen, de sajnos olyan világban élnek, ahol létezik a szoftverszabadalom fogalma, és a két kérelmet, kelletlenül ugyan, de védekezési szándékkal nyújtották be. Ugyanakkor ígéretet tettek arra, hogy nem lesznek követeléseik olyan szoftverfejlesztőkkel szemben, akik az említett két technológiát tartalmazó szoftvereiket a következő licencek valamelyike alatt adják ki: GNU General Public License v2.0, IBM Public License v1.0, Common Public License v0.5, Q Public License v1.0. A cég fenntartja magának a jogot a licencek listájának bővítésére. Az ígéret természetesen nem vonatkozik a nyílt és szabad forráskódú szoftverek világán kívüli szoftverekre.