A béke ára: az Intel 300 millió dollárt fizet az Intergraph-nak
Az Intel ma bejelentette, hogy az Egyesült Államok birminghami (Alabama) kerületi bíróságán 1997 novembere óta folyó szabadalomsértési eljárás lezárásaként megegyezett a felperes Intergraph Corporationnel. A megegyezés értelmében a két vállalat keresztlicenc-megállapodást írt alá; az Intergraph továbbá vállalta, hogy egyes, a perben nem vitatott szabadalmainak tulajdonosi jogait az Intelre ruházza, míg az Intel vállalta, hogy 300 millió dollárt fizet az Intergraph-nak. Az Intel az összeg körülbelül felét egyszeri költségként a holnap nyilvánosságra hozandó első negyedéves pénzügyi eredményekben tünteti fel.
[HWSW] Az Intel ma bejelentette, hogy az Egyesült Államok birminghami (Alabama) kerületi bíróságán 1997 novembere óta folyó szabadalomsértési eljárás lezárásaként megegyezett a felperes Intergraph Corporationnel. A megegyezés értelmében a két vállalat keresztlicenc-megállapodást írt alá; az Intergraph továbbá vállalta, hogy egyes, a perben nem vitatott szabadalmainak tulajdonosi jogait az Intelre ruházza, míg az Intel vállalta, hogy 300 millió dollárt fizet az Intergraph-nak. Az Intel az összeg körülbelül felét egyszeri költségként a holnap nyilvánosságra hozandó első negyedéves pénzügyi eredményekben tünteti fel.
A megegyezés nem érinti az Intergraph által az Intel ellen kezdeményezett és a texasi szövetségi kerületi bíróságon tárgyalt másik szabadalomsértési per kimenetelét. A megegyezés keretében azonban a peres felek előre meghatározták a texasi per kimeneteltől függő kártérítési összegeit. Így amennyiben az Intel kerekedik felül, az Intergraph semmiféle kártérítésre nem jogosult, míg ellenkező ítélet esetén az Intel 150 millió dollárt köteles fizetni az alabamai cégnek, vagy 250 milliót abban az esetben, ha az Intergraph egy esetleges fellebbezés után nyeri meg a pert. A texasi bíróságon 2002. július 1-jén folytatódik az ügy tárgyalása.
Az alabamai perben az Intergraph egyebek között a trösztellenes törvények megszegésével és szerződésszegéssel, valamint szabadalomsértéssel vádolta az Intelt. A felperes szerint a chipgyártó óriás tudatosan és rosszhiszeműen felhasználta termékeiben az 1987-ben a Fairchild Semiconductor Advanced Processor Divisionjének megvásárlásával az Intergraph birtokába jutott Clipper RISC-architektúrával kapcsolatos egyes szabadalmakat.