A szobahőmérsékleten is fennmaradó, szerves mágnesesség már nem lehetetlen többé: forradalom a memóriagyártásban?

A szénmolekulákból létrehozható átlátszó, hajlékony anyag új távlatokat nyithat a memóriagyártásban. Az új struktúrájú anyag -- melyet egy orosz fizikus a magas hőmérsékletű szupravezetők körében végzett kutatásai közben talált fel teljesen véletlenül -- az első olyan szerves és mágneses anyag, mely szobahőmérsékleten is megőrzi mágneses tulajdonságait.

Tatiana Makarova fizikus egy svéd egyetemen végzett kutatásai során bukkant az új anyagra, melyet tisztán szénatomokból készített. A 60 szénatomot hevítés és sűrítés során futball-labda szerű rétegződésre késztette, mely során az atomok a buborék felületéhez hasonló formát vettek fel. Abban reménykedett, hogy az eljárás során egy új szupravezetőt hoz létre, ám nem így történt.

Hatalmas meglepetést okozott számára, amikor a szénatomokból létrehozott új struktúrájú anyag mágnesességét még 200 Celsius fok felett is megőrizte. Az eddig elért legmagasabb hőmérséklet, melyen szerves, fém összetevő nélküli anyag még mágneses tulajdonságokat mutatott -255 Celsius fok volt!

A szerves mágnesek nagyon fontos anyagok lehetnek a közeljövőben. Sokkal könnyebbek fémes társaiknál, ráadásul hajlékonyak és ilyen méretben átlátszóak. Makarova új anyaga -- elvileg -- memóriaként is használható eddig példa nélkül álló, óriási adatsűrűséget nyújtva.

Rejtélyes mágnesesség

Hogy az új anyag miért is mágneses, még nem világos a tudósok előtt. Makarova szerint a pár nélküli elektronoknak ebben döntő szerepük lehet, ugyanis normális esetben ezek az elektronok segítenek fenntartani a mágneses teret, ha az általuk leírt pálya egy irányba rendezett.

"A jelenlegi konfigurációban kell, hogy legyenek pár nélküli elektronok" -- mondta. Jelenleg az általa vezetett csapat különböző rétegződések előállításával próbálkozik ezen rejtély megoldása érdekében.

Robert Blinc, a molekuláris mágnesesség szakértője szerint a felfedezés óriási előrelépés a szerves mágnesesség terén. Bár aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem világos: a mágneses tulajdonság az egész struktúrára jellemző, avagy csak bizonyos részeire, a felfedezés szavai szerint is óriási jelentőségű.

Az új felfedezésről a Nature 413-as számában, a 716-os oldalon olvashatunk bővebben.