Kilépett a Broadcom az Intel-Samsung szabvány mögül
Az informatikai szereplők egyik kedvenc időtöltése a szabványháborúk vívása. A VHS-Betamax konfliktus óta minden új terület berobbanását ez akadályozza, nem lesz ez másként az IoT területén sem.
Eddig lassan forrongott a felszín alatt az IoT szabványháborúja, most azonban kitörni látszik a konfliktus: a Broadcom kilépett az Intel által gründolt Open Interconnect Consortiumból. A döntést a cég a szellemi tulajdon fölötti vitával indokolta, a cégek nem tudtak megegyezni a szabadalmak és egyéb szellemi tulajdon tekintetében.
Az Open Interconnect Consortium nem egy nagy múltú szervezet, csupán most nyáron jött létre, az Intel és a Samsung kezdeményezésére. Az OIC egyértelműen a Qualcomm-féle AllJoyn platform ellenében született, ez utóbbinak kíván kihívója lenni. Az alapító tagok listáján a fent említett Samsung és Intel mellett a Broadcom és az Atmel szerepel és csatlakozott a Cisco, a MediaTek és a Dell is, számtalan kisebb-nagyobb cég mellett.
Ki adja a fa törzsét?
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A Broadcom kilépéséről sem a maradók, sem a cég nem adott ki sajtóközleményt, csupán annyi látható, hogy a logója eltűnt a tagokat büszkén soroló oldalról. A GigaOm belsős információi szerint a kilépés oka a szellemi tulajdon fölött kipattant vita volt, a cégek nem tudtak megegyezni arról, hogy a bedobott szabadalmakért cserébe milyen arányban részesedjenek a licencdíjakból. A Broadcomot várhatóan több alternatív kezdeményezés is tárt karokkal várja, például az AllSeen Alliance, amely a hírek szerint az OIC-nál sokkal lazább licencelési feltételeket ír elő, a tagok pedig maguk állapíthatják meg szabadalmaik értékét.
Szabvány, szabadalom, licenc, bevétel
Ahogy a legtöbb szabványháború, természetesen ez is pénzről szól. A szabványt megalkotó cégek ugyanis annak használatáért licencdíjat kérnek, ezt pedig egymás között a bedobott szellemi tulajdon (szabadalmak) arányában osztják el. A mechanizmus szerint a licencelő felek a szabadalmakat FRAND (nem diszkriminatív és ésszerűen árazott) módon vehetik igénybe. A felek között ez a szabványosítás során természetesen konfliktust generál - melyik cég milyen értékes szabadalmakat dob be a közösbe és ezért cserébe milyen összeget, milyen részesedést vár.
E megfontolások mellett a szabványok tulajdonképpeni műszaki tartalma szinte irreleváns, a versengő platformok között a gyakorlatban nem nagyon lesz tudásbéli eltérés. Ugyan a konzorciumok ennek ellenkezőjéről igyekeznek majd meggyőzni a leendő vásárlókat, a kommunikációs szabvány alapját ugyanazok a fizikai csatornák adják majd, így funkcionális eltérés csupán a szoftveres oldalon lehet - ezt pedig gyors ütemben lehet fejleszteni (értsd: a versenytársak újdonságait azonnal implementálni).