A Seagate sem oldja meg a nagy diszkek gondjait
Nem segít a gyártók marketingosztálya rendet tenni a 3 terabájtos merevlemezekkel kapcsolatos vásárlói aggodalmak sűrűjében, sőt, ha lehet minden, a Seagate-éhez hasonló bejelentés csak tovább növeli a káoszt a fejekben, miközben megoldásként mutatja be a limitációk által kikényszerített felhasználási modelleket.
A Seagate friss bejelentése szerint saját szoftvereket biztosít az új, 3 terabájtos merevlemezeihez, amelyekkel automatikusan lehet azokat a futtatott operációs rendszer igényei szerint particionálni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a 2,1 terabájtnál nagyobb partíciókat nem támogató operációs rendszereket, például a Windows XP-t detektálva a program egy kisebb, mintegy 900 gigabájtos, és egy nagyobb, a 2,1 terabájtot alulról súroló partíciót hoz létre - mindezt világraszóló áttörésként mutatja be a cég.
Két terabájton túl
A 3 terabájtos merevlemezek újra átléptek egy, a PC-k régebbi generációiból örökségbe kapott korlátot, amely valamivel több mint 2 terabájtban maximalizálja a 'rendes' partíciók nagyságát. A széles körben használt, MBR-alapú partíciók ugyanis csupán ekkora tárterületet tudnak megcímezni, köszönhetően a 32 biten tárolt szektoroknak. A standard, 512 bájt nagyságú logikai szektorok mérete ugyanis nem nőtt, így a szektorok száma (legfeljebb 4 294 967 295) korlátozza a partíció méretét. Ugyan az újabb merevlemezek már nagyobb, 4 kilobájtos fizikai szektorokkal rendelkeznek, logikailag ezeket a legtöbb esetben továbbra is 8 darab félkilobájtos egységként prezentálják.
A megoldás természetesen már régen megszületett, a BIOS utódjaként értelmezhető Extensible Firmware Interface (EFI) és az MBR-alapú partíciókat leváltó GUID Partition Table (GPT) véglegesen megoldja a problémát, a 32 bites címzésről 64 bitesre váltva. Ezzel a címtérrel akár 9,4 zettabájtnyi adat is tárolható egy partíción, továbbra is 512 bájtos szektorméretet feltételezve. A számítógépes ipar azonban szeret ragaszkodni a jól bevált megoldásokhoz túl azok hasznos életkorán is, ennek megfelelően az EFI-támogatás továbbra is rendkívül gyér, még a legújabb PC-k esetében is. Vannak persze élenjáró márkák, az Apple már a legelső Intel-alapú számítógépeivel bevezette az EFI-t, de néhány éve a Lenovo ThinkPadek is EFI-vel jönnek BIOS helyett. Ennek ellenére a neves alaplapgyártók továbbra is csak mint a jövő ígéretéről beszélnek a több mint 8 éves EFI-vel kapcsolatban, a témában úttörő Intel EFI implementációi pedig gyakorlatilag használhatatlanok a rengeteg bug miatt.
Szerencsére EFI nélkül is használható a GPT, a partíciós tábla ugyanis tartalmaz egy, a visszafelé kompatibilitást lehetővé tevő MBR-t, így az operációs rendszer el tud indulni a BIOS-GPT páros alatt is. Mindez azonban csak FreeBSD, Linux és hackelt Mac OS X alatt működik, a Windowsnak EFI kell a GPT-hez, a 2,1 terabájtnál nagyobb partíciók kezeléséhez pedig GPT. Az EFI-támogatás már a Windows Vista óta része a 64 bites Windowsoknak, a 32 bites rendszert futtatók kimaradnak a támogatásból, hasonlóan az 32 és 64 bites Windows XP-hez. Az Itaniumra kiadott Windows XP természetesen támogatja az IA-64 rendszereken egyeduralkodó EFI-t, és vele a GPT-t is.
Nem megoldják, hanem megkerülik a problémát
Kicsit jobb a helyzet, ha nem akarjuk rendszerlemezként használni a 3 terabájtos merevlemezeket, csupán másodlagos vagy sokadlagos adattárolóként. A Windows XP-s gépekkel ebben az esetben is bajok lesznek, a 2,1 terabájtnál nagyobb partíciókhoz szükséges GPT-t a lassan 11 éves rendszer egyáltalán nem kezeli. Több szerencsénk van a többi Windows-verzióval, amelyek mindegyike támogatja a GPT-partíciókat, függetlenül attól, hogy 32 vagy 64 bitesek.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A probléma megkerülése triviális, azonban a gyártók marketinggépezeteinek állításával szemben nem jelenti a "2 terabájtos sorompó áttörését". Azokon a gépeken, amelyek nem támogatják a nagy partíciókat, 2 terabájtnál kisebb, MBR-alapú szeletekre kell osztani a merevlemezt. Ezekről a partíciókról így már bootolhatunk, és minden rendszer látni is fogja az összes adatot. Ez a "megoldás" azonban nem oldja fel az eredeti problémát, csupán megkerüli. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy jelenleg a legtöbb felhasználó számára valószínűleg nem jelent komoly hátrányt, ha egy 3 terabájtos merevlemezt csak 2 partícióban kezelhet.
A jelenség ugyanakkor rávilágít arra a kérdésre, hogy vajon a PC-ipar mikor lesz hajlandó feladni a 80-as évek óta magával hurcolt, 16 bites BIOS-t, amely az első 8088-as processzorral érkezett - különösen, hogy egyre nyomósabb okok sorakoznak fel a lényegesen modernebb EFI mellett.