A Firefox is elrejt a túl kíváncsi hirdetők elől

A hírt Gary Kovacs, a Mozilla vezére jelentette be Mountain View-ben, ahol a Firefox 4 új funkcióit demózta. "Szükség van egy 'Ne kövess' gombot támogató technológiára, és az év első felében létre is fogjuk hozni" - mondta Kovacs. A Mozilla-vezér szerint jelentős eltolódás van aközött, hogy mennyi információra van szükségük az oldalaknak a reklámok targetálásához, és a rendelkezésükre álló adatok között. "Nem a reklámok a rosszak. Hanem amit tehetnek a követésből származó információval. A felhasználónak meg kell adni az ellenőrzés lehetőségét" - fűzte hozzá.

Kötelező funkció?

A Microsoft decemberben jelentette be a saját, követést letiltó megoldását. Az Internet Explorer 9-hez letölthető szoftver azonban nem lesz a böngésző része, azt külön kell majd telepíteni, és nem is különösebben felhasználóbarát. A “Tracking Protection” névre keresztelt funkció használatához ugyanis létre kell hozni a tiltott oldalak listáját, a védelem tehát korántsem automatikus.

A funkció lassan kötelezővé válik a nagy böngészők körében, a Microsoft és a Mozilla bejelentését követően rövidesen a Google is előállhat saját megoldásával. A kiszivárgott információk szerint napokban jelenti be a Google saját követéskezelő eszközét, amelyet "Keep My Opt-Outs" névre kereszteltek. A megoldás segítségével több tucat követőoldal "használatáról" mondhatunk le - végérvényesen.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A Google egyelőre meglehetősen szkeptikus a funkció hasznát illetően, és figyelmeztet, hogy a “lopakodó böngészés” következményei mechanizmustól függően egyelőre beláthatatlanok. “A ‘ne kövess’ funkció ötlete érdekes, de egyelőre nincs konszenzus arról, hogy mit is takar pontosan a követés fogalma, és az is kétséges, hogy az új felvetéseket implementálni lehet az emberek adatvédelmi beállításait tiszteletben tartva” - mondta a vállalat képviselője az AFP hírügynökségnek.

Kovacs véleménye bizonyos fokig egybevág ezzel: az ingyenes netes tartalmak jelentős részét a hirdetők tartják fenn, a helyzet pedig komplikáltabb, mint hogy egy egyoldalú lépéssel el lehetne intézni. Ennek ellenére a Mozilla úgy véli, hogy az egyensúly túlságosan eltolódott a hirdetők felé, ennyi információra egyszerűen nincs szükség a reklámok személyre szabásához. Kovacs szerint “nem mondhatja senki, hogy mindent tudniuk kell az életünkről a tartalom célbajuttatásához”, az adatok felhasználása pedig csak a hirdetők önkorlátozásán múlik.

Még nincs válás

A bejelentés a Mozilla-Google kapcsolatban is okozhat további töréseket. Mint ismeretes, a Firefox-projekt legnagyobb finanszírozója mindig a Google volt, a keresődoboz bérlése fejében dollárszázmilliókat fizet a fejlesztőknek, a Mozilla alapítvány bevétele szinte kizárólag innen folyik be. A Google azonban elégedetlen volt a fejlesztés sebességével és saját böngészőt készített. A Mozillának juttatott pénzekhez azonban érdemben nem nyúlt, cserébe bizonyos mértékig beleszólhatott a fejlesztés irányába.

“A Chrome [fejlesztését] elsősorban üzleti érdekek vezérlik” - mondta erről Kovacs. A vezér szerint a Google-nak nincsenek skrupulusai, ha a felhasználói adatok pénzzé tételéről van szó, “ahogy a web fontossága nő az életünkben, nem engedhetjük meg hogy az összes adatunk egyetlen olyan szolgáltatónál heverjen, amely nem platform- és készüléksemleges”.

A Mozilla kétségeit az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission) is osztja. A hatóság nemrég megjelent jelentésében szigorúbb adatvédelmi biztosítékok beépítését szorgalmazta, különösen a felhasználók internetes követésére vonatkozóan. A jelentés szerint a piac önszabályozása túl lassú és eddig nem volt képes érdemi védelmet biztosítani a felhasználóknak. John Kerry demokrata szenátor szerint a jelentés “igazolja, hogy számos vállalat - offline és online - nem tesz eleget a fogyasztók adatainak védelméért.”