Nincs alku a Google és Kína közt

Az elmúlt hetek ellentmondásos értesüléseit követően egyre több forrás utal arra, hogy a Google bezárja kínai keresőjét, miután nem talált közös nevezőt a kínai kormányzattal. Amennyiben ez megtörténik, elemzők szerint a Google stratégiai hibát követhet el, mivel elvágja magát a kínai piactól.

Mint ismeretes, a Google január 12-én jelentette be, hogy megelégelte a kínai kormányzat fokozódó nyomását a szólásszabadság elfojtására, miután állítása szerint kiterjedt és kifinomult támadások érték kínai közintézmények hálózatai felől. A keresőóriás kilátásba helyezte, hogy megszünteti a kínai google.cn oldalán megjelenő találatok szűrését, és ha ez az ára, akkor kész kivonulni az országból. A Google a második legnagyobb kereső a helyi Baidu mögött, amely stabilan vezeti a világ legtöbb netezővel rendelkező piacát.

Kínai kormányzati képviselők hűvös keménységgel fogadták a Google példa nélküli kirohanását, közölve, hogy minden Kínában működő vállalatnak be kell tartania a törvényt. Február viszonylagos csendben telt, ahogyan az erőteljes érdeklődés ellenére egyik fél sem tárta a nyilvánosság elé, hol tart a párbeszéd. A fokozott figyelem és nyilvánosság tárgyalástaktikai szempontból nem kedvező, ugyanis provokálja a másik felet és bekorlátozza a mozgásteret, így a felek valószínűleg igyekeztek elcsendesíteni a kedélyeket, míg a tárgyalások folytak.

A tárgyalási alap megőrzése érdekében a Google a találatok cenzúrázásának kilátásba helyezett beszüntetésével kivárt, mivel ellenkező esetben nem sok választást hagyott volna Kína számára, minthogy megtorolja a nyilvános ellenszegülést - ez a Google oldalainkat és helyi érdekeltségeinek bezárását, de a törvénysértésre hivatkozva akár letartóztatásokat és elkobzást is maga után vonhatott volna. A Wall Street Journal értesülései szerint a Google több kínai minisztériummal is párbeszédet folytatott, hogy feltérképezze kínai működésének jövőbeni lehetőségeit, és hogy ne kelljen teljesen elhagynia az országot.

Egy héttel ezelőtt a Google elnök-vezérigazgatója, Eric Schmidt közölte, hogy reményei szerint hamarosan eredményre jutnak a megbeszélések, ugyanakkor nem volt hajlandó pontosabban jellemezni a szituációt - maga a tény azonban, hogy előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások, reményekre adhatott okot. A Google további mozgásteret hozott létre azzal, hogy közölte, nem állított fel határidőt, hogy mikor is akarja abbahagyni a találatok cenzúrázását. Mindez látszólag lehetőséget teremtett arra, hogy olyan kompromisszumos megállapodásra jussanak Kínával, amely mindkét fél szempontjából eladható a nyilvánosságnak, és senki érdekeit nem csorbítja súlyosan.

Nincs alku

Múlt pénteken azonban látványosan felszínre tört a feszültség. Kína ipari és informatikai minisztere, Li Yizhong szokatlanul kemény szóbeli figyelmeztetésben részesítette a Google-t a nyilvánosság előtt, mikor egy újságíró rákérdezett, hogyan reagálna a kormány, ha a cég nem szűrné tovább a google.cn oldalon megjelenő találatokat. "Ha ragaszkodik ehhez a törvénysértő lépéshez, az barátságtalan és felelőtlen, és magának kell viselnie a következményeket."

A kínai normák szerint szokatlanul éles hangnem már jelezte, hogy nem éppen konstruktív irányban haladhattak a tárgyalások. Március 15-én újabb fejlemény utalt arra, hogy nincs megállapodás. A kínai hatóságok a háttérben értesítették a médiát, hogy fejezzék be a Google esetleges kivonulásával kapcsolatos hírek és cikkek publikálását - szivárogtatták ki kínai újságírók többek közt a Wall Street Journal számára. Egyúttal felszólítottak mindenkit, hogy kizárólag hivatalos kormányzati forrás alapján dolgozhatnak a témában. A kínai nemzeti hírügynökség, a Xinhua pedig egy kommentárjában közvetítette a kormány üzenetét: a törvény betartásában nincs alkudozás.

Ezzel nagyjából egyszerre a Financial Times meg nem nevezett forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a Google bezárja kínai keresőjét. Ezt erősítette meg ma a China Business News értesülése, amely szerint jövő hétfőn, március 22-én a Google bejelenti, hogy április 10-én kivonul az országból. A lap szerint a Google egyúttal közölte kínai alkalmazottaival, hogy pozíciókat biztosít számukra a vállalat amerikai és ázsiai székhelyein. Feltételezések szerint a Google igyekszik üzleti kapcsolatait megtartani a kínai ügynökségekkel, hogy azok elérjék globális hirdetési szolgáltatásait a nemzetközi kampányok számára. A Google nemzetközi oldalainak elérése a kínai kormányzat kénye-kedvétől függ, és minden bizonnyal továbbra is lassításokkal és időszakos kiesésekkel lesz terhelt, így az nem jelent alternatívát  belföldi hirdetések számára.

Forrófejűség?

Egyes vélemények szerint a Google lépése meggondolatlan, feleslegesen forrófejű, és közel sem bölcs. Kína a világ legnagyobb online nemzete, több mint 400 millió felhasználóval, és a gazdasággal együtt gyorsan növekszik mind a felhasználók száma, mind az online piac mérete. Drasztikus kivonulásával a Google gyakorlatilag felégeti maga mögött a hidakat, és lényegében lemond a belső kínai online hirdetési piacról.

Partnerei már tollat is ragadtak, mivel semmiféle érdemi információval nem szolgált számukra a cég, milyen lehetséges opciók előtt állnak. Mint írják, a Google 27 ügynökséggel rendelkezik, amelyek a növekedés reményében befektettek a Google szolgáltatásainak értékesítésébe, így már tízezrek foglalkoznak ezzel országszerte a jövőbeni megtérülés reményében. A Google kivonulásával valószínűleg többen tönkremennek vagy súlyos leépítéseket lesznek kénytelenek eszközölni, így egy ilyen súlyos károkozást követően a Google számára később számára szinte lehetetlen volna újra partnereket és ügyfeleket találnia egy alapvetően bizalmatlan kultúrában.

A felhasználók egyébként sem értenek mind egyet a Google engedetlenségével, mivel a cenzúra a pornótól és erőszaktól is viszonylag tisztán tartja a kínai webet, amit sokan pozitívumként értékelnek. Az amerikai cég viselkedése akár nyugati arroganciaként, vagy az éretlenekre jellemző heveskedésként is feltűnhet. Politikai elemzők szerint egy kivonulás ártana a kínai internet és információs szabadság liberalizálódási folyamatának, egyúttal türelmetlenségre vall, mivel Kína néhány éven belüli vezetőségváltás előtt áll, amelynek bekövetkeztével lehetőség lesz arra, hogy megengedőbb politikai gyakorlat alakuljon ki.

A keresőóriás a kivonulással nemcsak lemondana a kínai piacról, hanem gyakorlatilag átpasszolná azt riválisai számára. Mindez tovább erősíti majd a Baidut, hogy így a hazai pálya bebiztosítását követően felkészítse magát akár egy későbbi esetleges nemzetközi terjeszkedéshez, így később jelentős versenyt támasztva a Google-lel szemben. Kínán kívül a Baidu jelenleg mindössze Japánban bír határozott jelenléttel.

Ennél is fenyegetőbb lehet azonban, hogy a Google ezzel lehetőséget teremt a Microsoft számára, hogy megerősítse jelenlétét Kínában, amely jelenleg marginális. Maga Bill Gates az amerikai ABC reggeli televíziós műsorában kritizálta riválisát, és közölte, hogy a kínai cenzúra valójában erősen korlátozott léptékű, és kiemelte, hogy több demokratikus országban is létezik ehhez hasonló szabályozás, amivel hatalmas médiasikert aratott Kínában a Microsoft számára. A Google ellenszegülése lehetőséget teremt a Microsoftnak, hogy jófiúként tetszelegjen a kínai kormányzat és internetezők előtt, és a kapcsolatainak javításával visszaszorítsa a kalózkodást, valamint felfuttassa a Binget.