Mégis enyhülhet az EU szigora a nagy techcégekkel szemben
Várhatóan nem csap akkorát az asztalra az Európai Unió két technológiai multival szemben folytatott eljárás következtében, ami arra utal, hogy a nemzetközösség mégis figyelembe veszi a geopolitikai helyzetet az amerikai óriáscégek szankcionálása során.
Kisebb, tulajdonképpen jelképesnek tekinthető bírságra számíthat csupán az Apple és a Meta az Európai Unió részéről a 2023-ban hatályba lépett, tavaly márciustól kötelezően alkalmazandó Digital Markets Act jogszabályi keretrendszerben foglaltak megsértése miatt - állítja a Reuters több bennfentes forrása. Mindez arra is utalhat, hogy Európa mégis figyelembe veszi a geopolitikai helyzetet a folyamatban lévő eljárások során és kevésbé kívánja szankcionálni a nagy amerikai óriáscégeket.
A két ominózus cég tavaly került az Európai Bizottság célkeresztjébe, alig néhány hónappal a március 7-i határidőt követően. Az EU végrehajtó szerve mindkét vállalat esetét prioritásként kezelte, tavaly júniusban pedig az Apple ügyében előzetes döntéshozatali eljárásban ki is mondta szervezet a jogsértés tényét.
Az Apple esetében a fejlesztők számára irányadó szerződési feltételek minősültek potenciálisan jogsértőnek, mivel azok nem teszik lehetővé az alkalmazásokban bármiért fizető vagy az alkalmazásokat vásárló felhasználók számára az ingyenes (jutalékmentes) alternatív fizetési lehetőség felé való terelést.
AI az IT-ban: ennek már fele sem tréfa Június 16-án érkezik az idei első kraftie meetup!
Az Apple egészen március 25-ig védekezhet, ekkorra hozhat az Európai Unió szabályozó hatósága végleges döntést arról, hogy a cég áthágta-e a szabályokat.
A Meta-t a 2023 novemberében bevezetett, havi előfizetéses "szolgáltatása" miatt vizsgálja a Bizottság, mivel felmerült, hogy a cég által kínált bináris választási mód nem nyújt valódi lehetőséget azoknak a felhasználóknak, akik nem kívánják, hogy a Meta az internetes tevékenységüket nyomon kövesse.
Ezt a modellt november óta számos támadás érte már mind jogvédők mind fogyasztóvédők részéről, a Meta pedig éppen múlt héten jelentette be, hogy a bírálatokra válaszul hirdetésmentes Facebookért és Instagramért fizetendő havi díjat 5,99 euróra csökkenti.
Az ügyeket a szakma és a szabályozói politika egyaránt a DMA első, presztízsértéket képviselő próbatételének tekinti, nem véletlen, hogy azok lefolyását a tengerentúlon is élénk érdeklődés kíséri. Bár januárban, nem sokkal Donald Trump beiktatását követően láthatóan a politikai alkuk részévé vált az uniós bírságok mértéke és a szabályozói szigor, az EU új versenyjogi biztosa, Teresa Ribera ugyanakkor február közepén leszögezte, hogy nem lehet az EU vezetőire nyomást helyezni annak érdekében, hogy a Parlament által megszavazott és ratifikált jogszabályokon változtassanak.