Az évtized végére lehet válasza az EU-nak a Starlinkre
Sínre került az Európai Unió harmadik, nagyszabású műholdas programja, az IRIS2, mely a SpaceX Starlink hálózatához hasonló műholdas konstellációt hoz létre az évtized végére.
Az Európai Bizottság hosszas halogatást követően hétfőn aláírta a SpaceRISE konzorciummal azt a koncessziós szerződést, melynek eredményeként Európának is lehet majd saját, alacsony Föld körüli és közepes magasságú Föld pályán működő műholdas hálózata.
A 280 műholdból álló többpályás konstelláció, az IRIS2 hasonlóan szerveződik és működik majd, mint a SpaceX Starlink hálózata, ugyanakkor nem elsősorban kereskedelmi szolgáltatásokat építenek majd rá, hanem az Európai Unió kormányai és kormányzati intézményei használhatják majd részben zárt láncú titkosított kommunikációra.
Ollé, lesz SYSADMINDAY! Duna melletti szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt, az IT-üzemeltetők világnapját. Standup, IT security meetup, szakmázás, barátok, még több sörcsap.
A 10,6 milliárd euróba kerülő projekt az Európai Unió harmadik, nagyszabású műholdas (tele)kommunikációs projektje a Galileo helymeghatározó műholdak és a klímaváltozást nyomon követő Copernicus megfigyelő műholdakat követően. A projekt létrejöttét ugyanakkor annak költségei miatt heves viták kísérték, melyek késleltették az indulást, végül azonban éppen a Starlink hálózat ugrásszerű növekedését látva a döntéshozók a folyamatok felgyorsítását kezdeményezték.
A projekthez jelentős EU-s támogatást elnyerő SpaceRise három európai műholdas szolgáltató konzorciuma. A tagok között ott a Eutelsat, a Hispasat és a SES, illetve eredetileg ott volt az Airbus és a Thales Alenia Space, utóbbi kettő azonban végül a kockázatokra hivatkozva kiszállt és csak beszállítóként vesznek majd részt az IRIS2 létrehozásában és üzemeltetésében.
A SpaceRise a 12 évre szóló koncessziós szerződésben vállalta, hogy az első felbocsátások 2029-ben megkezdődnek, 2030-ra pedig a teljes IRIS2 flotta üzemelni fog majd.