Ötvenmillióra büntették az eMAG-ot - problem?
Nem teljesítette maradéktalanul hazánk legnagyobb e-kereskedője, a romániai tulajdonosi kör kezében lévő eMAG egy 2021-es hatósági eljárás során rá rótt kötelezettségeket, ezért a Gazdasági Versenyhivatal 50 millió forintra büntette a céget. A büntetés mértéke kapcsán ismételten felmerülhet a kérdés, hogy az efféle büntetési tételek - annak PR-vonzataival együtt - képviselnek-e bármilyen visszatartó erőt a későbbi jogsértésekkel kapcsolatban.
Miközben a legfelsőbb európai versenyjogi szerv egymás után osztja ki a gigászi büntetéseket a digitális piacok szereplőinek a legkülönfélébb jogsértésekért, addig tagállami szinten továbbra is elsősorban a pedagógiai szemléletet viszik a helyi versenyhatóságok. Azaz relatíve kis büntetési tételeket szabnak ki egy-egy jogsértés esetén még a legnagyobb piaci szereplőkkel szemben is többnyire azzal az szándékkal, hogy a többit a negatív PR elintézi, ezért a jogsértő vállalkozás elszégyelli magát és a jövőben önként tartózkodik majd a kihágásoktól.
Éppen ezért szaladt fel a szemöldöke a teljes hazai e-kereskedelmi és versenyjogi szakmának, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2021 májusában közölte, hogy 200 millió forintnyi bírság kifizetése mellett nagyságrendileg négymilliárd forint értékű jóvátételre kötelezte a hazai e-kereskedelmi piac legnagyobb szereplőjét, az eMAG-ot. A romániai tulajdonosi kör kezében lévő cég a piaci szereplők által korábban előszeretettel használt akciósár-feltüntetéssel trükközött, melyre egyébként egységes, uniós szintű szabályozást vezettek be tavaly májusban.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Noha a cég az eljárás során végig együttműködött a hatósággal, illetve hangsúlyozta, hogy a fenti uniós irányelvnek elsők között, még annak bevezetése előtt megfelelt a hazai piacon, a GVH az ilyenkor szokásos utóvizsgálat során mégis feltárt bizonyos hiányosságokat.
A versenyhatóság tegnapi közleménye szerint az eMAG a fogyasztóknak jóvátételként biztosított kuponok beváltása ugyan meghaladta a GVH által előírt minimális értékhatárt, ám a kereskedő bizonyos termékekre ideiglenesen vagy egyáltalán nem engedélyezte a kuponok beváltását.
Az eMAG ráadásul a jogsértőnek bizonyult árfeltüntetési gyakorlatát sem igazította maradéktalanul a saját maga által vállalt, tudatos fogyasztói döntéshozatalt elősegítő módszerekhez
- írja közleményében a GVH. A webáruház ugyan felhagyott a valótlan „eredeti árak” alkalmazásával marketingeszközként, azonban új ár-összehasonlítási alapot vezetett be a beszállító által ajánlott árak (RRP) feltüntetésével. Ezek a viszonyítási árak versenyhatóság vizsgálata alapján indokolatlanul és irreálisan magasak voltak, ténylegesen nem érvényesültek a piacon. A kialakított árfeltüntetési gyakorlat ezért – a cég által tett vállalásokkal szembemenve – továbbra is megtévesztően kelthette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy a webáruház jelentős kedvezményt kínál számukra.
A GVH mindezért az utóvizsgálat lezárását követően 50 millió forintos bírságot szabott ki az eMAG-ra, mely ugyan közleménye szerint nem ért egyet a hatóság összes megállapításaival, de nem támadja meg jogi úton a határozatot.
Hogy ezt a bírságösszeget kicsit kontextusba helyezzük, érdemes visszautazni az időben 2022. november 18-ra. Ekkor tartotta az eMAG a tavalyi egynapos Black Friday akcióját, melyen 10,5 milliárd forint értékben keltek el a legkülönfélébb termékek, vagyis
a GVH mostani, ötvenmilliós büntetésének megfelelő árbevételt picivel több mint hét perc alatt hozott össze ezen az egyetlen napon a társaság.
Másfelől viszont ugyanezen a napon az eMAG összességében több milliárd forintnyi áfabevételt is termelt az államkasszának.
Ez a számítás alighanem mindent elárul arról, hogy egy ilyen bírság mennyire is fáj valójában egy ekkora cégnek, még akkor is, ha a hatóság sajtóközleménye nyomán születik több tucat negatív kicsengésű újságcikk. Ráadásul úgy, hogy voltaképpen a nagy versenytársak hasonló cipőben járnak, a cseh Alza üzemeltetőjét például tavaly februárban büntették hasonlóan aprópénzre azért, mert éveken keresztül versenyellenesen nyomasztotta az ügyfeleket.
Eközben az összes hazai piackutatás azt mutatja, hogy a hazai e-kereskedelmi piac folyamatosan koncentrálódik, egyre inkább fejnehézzé válik, vagyis a büntetések a nagyok piaci pozícióira nézve gyakorlatilag semmilyen közvetett vagy közvetlen negatív következménnyel nem járnak.
Az alacsony büntetési tételek kiszabására egyébként a fenti alzás ügyben eljáró jogi képviseleti iroda adott egyfajta magyarázatot a hatósági döntés meghozatalát követően. A CERHA HEMPEL Dezső és Társai iroda tavalyi álláspontja szerint a GVH-nak azért kedvezőbb a vállalkozások együttműködésével zárni az ügyet, mert amennyiben (és a legtöbb esetben) azokat a GVH a jogorvoslatról történő lemondással együtt fogadja el, a GVH-nak nem kell költséges, időigényes és gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásba bocsátkoznia az eljárás alá vontakkal.
Vagyis a túlságosan fájó büntetéseket a kötelezett mindenképpen megtámadná a bíróságon.
A megnyert bírósági ügyek tekintetében egyébként egész jól áll a GVH: a hatóság 2021-es országgyűlési beszámolója szerint a 2021-ben kiszabott 18,204 milliárd forintnyi versenyfelügyeleti bírság mintegy háromnegyedét (13,881 milliárd forint) peresítették. A GVH határozataival szemben indított bírósági eljárásokban a bíróság 2021-ben az esetek háromnegyedében megerősítette a GVH álláspontját a jogsértések megítéléséről.