Kapitulált a LinkedIn Kínában
Hét év után otthagyja Kínát a LinkedIn, ezzel az utolsó, amerikai háttérrel rendelkező közösségi szolgáltatás is eltűnik a legnépesebb ázsiai országból.
Bezárja kapuit Kínában a Microsoft tulajdonában lévő, professzionális közösségi szolgáltatás, a LinkedIn. A cég csütörtöki közleményében az okok kapcsán virágnyelven fogalmaz, ugyanakkor egyértelmű, hogy az internetes szolgáltatások és tartalmak feletti egyre szorosabb állami kontroll miatt dönthetett úgy a redmondi cég, hogy hét év után otthagyja a legnagyobb ázsiai piacot.
Az üzemeltetők által közzétett blogposztban a cég egész pontosan így fogalmaz:
SIKERESEK VOLTUNK ABBAN, HOGY A KÍNAI FELHASZNÁLÓINKAT ÚJ MUNKÁHOZ ÉS ÜZLETI LEHETŐSÉGEKHEZ JUTTASSUK, UGYANAKKOR NEM TAPASZTALTUNK HASONLÓ SZINTŰ SIKEREKET A MEGOSZTÁS ÉS AZ INFORMÁLÓDÁS KÖZÖSSÉGI APSEKTUSAIT ILLETŐEN.
A Microsoft emellett hozzáteszi, hogy az utóbbi időben egyre nehezebb körülmények közt kellett működtetni a LinkedIn-t Kínában, különös tekintettel a szabályozói/állami oldalról erősödő nyomás miatt.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A LinkedIn hosszú idő óta az egyetlen működő amerikai közösségi platform volt Kínában, ahol a legtöbb nyugati szolgáltatás, így a Facebook, a Twitter vagy éppen a YouTube elérhetetlenek. A cég 2014-es kínai piacra lépését a szakma éppen ezért árgus szemekkel figyelte, a tulajdonosoknak (akkor még nem a Microsofté volt a cég) ugyanakkor már az indulás során be kellett vállalniuk, hogy a kínai terjeszkedés ára a tartalmak állami szintű cenzúrázása lehet.
A kínai piacon azóta csak nehezebbé vált a helytállás, mivel az országban az elmúlt egy évben olyan törvények léptek hatályba, mely további szigorításokat ír elő a nagy tömegeket elérő internetes platformok működését illetően, beleértve a felhasználói adatok kezelését.
Az intézkedések hatására a LinkedIn már márciusban felfüggesztette az új kínai regisztrációkat, két hónappal később pedig az internet szabályozásáért felelős kormányzati szerv a személyes adatok illegális kezelésével vádolta meg a céget, illetve számos változtatást írt elő a LinkedIn mellett további 104 platform, illetve applikáció számára.
Alighanem ennek a vállalásnak a része lehetett, hogy a LinkedIn kínai nyomásra számos amerikai újságíró és tudós profilját letiltotta a kínai felületen.
A LinkedIn kínai exitjével nem szűnik meg teljesen a Microsoft jelenléte a kínai nagy tűzfalon túl, így a hálózat a közösségi jellegétől megfosztva "csökkentett üzemmódban", egyszerű álláskeresőként tovább működik majd JobIn néven, illetve továbbra is használható marad Kínában egyetlen nagy, külföldi keresőmotorként a Bing, melynek találatait szintén cenzúrázzák.