Már idehaza is elérhető az Azure Stack

A Stacknek hála a kvázi komplett Azure futtatható saját adatközpontban, úgy, hogy a rendszer egyúttal teljes átjárást biztosíthat a privát és publikus Microsoft-felhők között. A lehetőség különösen azok számára lehet vonzó, akik többségében amúgy is Azure publikus felhőszolgáltatásokat használnak, így ugyanis viszonylag fájdalommentes bevezetést és üzemeltetést kaphatnak.

A friss bejelentéssel egy csapásra megduplázódott a szolgáltatás lefedettsége, így hazánkkal együtt immár összesen 92 ország csatlakozott az eddig régiónkban csak Oroszországban működő szolgáltatáshoz, amivel például Európa lefedettsége is teljessé vált. Régiónkban egyébként a Microsoft már teaserelt a szolgáltatást, a szomszédos Romániában működő BinBox néhány hónapja már használja az Azure Stacket, a hivatalos közlemény alapján teljes megelégedéssel.

A BinBox szállítópartnere a Cisco volt, de nem ez az egyetlen cég, amely képes egy ilyen rendszer alá vasat és támogatást tenni. A Microsoft ugyanis bő két éve a piacvezető trió Dellel, HPE-vel, illetve Lenovóval kezdte el a közös munkát, hogy a megbízhatóság és az egyszerűség jegyében kizárólag az szóban forgó gyártókkal közösen, komplett előtelepített megoldásként szállíthassa az Azure Stack-et. Az appliance-ek piacra dobásával ugyanis elkerülhetőek a kompetencia hiánya miatti esetleges problémák, a komplett hardver-szoftver megoldás üzembe állítása ugyanis rendkívül egyszerű.

Emellett optimális esetben Azure Stackkel lényegesen olcsóbban üzemeltethetőek az egyes szolgáltatások, mivel az egységenkénti licencdíj jellemzően alacsonyabb. A Microsoft ugyanis publikus felhőjének kiterjesztéseként tekint az Azure Stackre, a "pay-as-you-use" modell alapján az Azure díjazását, pontosabban a publikus felhős szolgáltatások mértékegységeit veszi alapul. Az appliance-ek árazása kiépítéstől és támogatástól függ, a HPE ProLiant rendszerek kezdőárára 300-400 000 dollárt adtak meg korábban, a Lenovo ThinkAgile SX pedig négy node-dal 236 000 dollárról indult az előző évben. A kiépített megoldások egyénként modulárisan bővíthetőek, így kisebb beruházással is indítható az Azure Stack, amelyet fokozatosan lehet újabb szerverekkel és kiegészítőkkel erősíteni.

A Microsoft három évvel ezelőtt, 2015 májusában mutatta be az Azure Stack csomagot. A lépés hátterében minden bizonnyal az állt, hogy nagyvállalati környezetben (és a nagyobb kkv-k esetében) a kizárólag publikus felhőt előtérbe helyező üzenet több esetben elbukott. A modern "mint szolgáltatás" termékek első hullámában az azokat fejlesztő és üzemeltető cégek túl agresszív üzenetekkel bombázták a piacot, de a visszajelzésekből gyorsan leszűrték, hogy a "mindent a felhőbe" túl radikális váltás, amit egy bizonyos méret és komplexitás felett már nem lehet eladni. Elsősorban ezért van létjogosultsága a hibrid felhőnek, ugyanakkor ennek helyes megvalósítása korántsem triviális feladat.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ennek könnyítésére az Azure Stack az Azure teljes IaaS és PaaS funkcionalitását kínálja, vagyis a saját adatközpont pontosan olyan virtualizált-automatizált, önkiszolgáló felhős rendszerré alakítható, mint a "nagy Azure". A fejlett közös funkciók olyan területekre is kiterjednek, mint a védett VM-ek (shielded VM) és védett host (guarded host), amely két zero-trust (vagy zero-knowledge) titkosítási megoldás, különösen érzékeny adatok számára.

Nem véletlen a PaaS említése, az Azure Service Fabrickel megjelenik tehát a platformszolgáltatás lehetősége is, így az üzemeltetőnek elég lehet csak alkalmazásszinten foglalkozni a menedzseléssel, az infrastrukturális kérdéseket a rendszer "magától" megoldja a felmerülő igényekhez automatikusan igazodva. Elérhető lesz az Azure Resource Manager helyben használható változata is, így nem kell külön publikus és privát felhős telepítési környezeteket készíteni - ez a kevesebb munka mellett az alkalmazásmobilitást is nagyban emeli.