Integrált NB-IoT modemmel érkezik a MediaTek új rendszerchipje
Az MT2621 például viselhető eszközökhöz, biztonsági szenzorokhoz, vagy okos mérőeszközökhöz lehet jó választás.
Új, IoT-hez tervezett rendszerchipet mutatott be a MediaTek, amelyet az iparág első integrált, kettős üzemmódú modemmel szerelt központi egységének titulált a gyártó. A tajvani cég termékébe épített rádiós egység ugyanis a GSM/GPRS adatátvitel mellett a következő évek egyik várhatóan meghatározó fejlesztését, az NB-IoT-t is támogatja. A modem, illetve az annak működéséhez szükséges kvázi összes egység mellé egy darab MCU (mikrokontroller) került, a MediaTek ugyanis elsősorban fogyasztásérzékeny felhasználási területeket célz legújabb fejlesztésével. Ennek megfelelően majd elsősorban viselhető eszközökből, biztonsági szenzorokból, illetve okos mérőeszközökből köszönhet majd vissza az MT2621 típusjelzésű chip.
A rendszerchipbe épített szélessávú front-end modul az egyre korosodó GSM/GPRS mellett az összes, a 3GPP Rel-14 által definiált ultraalacsony-, alacsony-, és középfrekvencia támogatására fel lett készítve, beleértve a négysávos (quad-band) működést is. A chip tartalmazza a PMU-t (Phasor Management Unit), a basebandet, az RF részt, a modem DSP-t, valamint egy integrált antennát, így mindössze egy SIM kártya is elég lehet az adatkapcsolat kialakításához. A modem támogatja a dual standby funkciót, amivel a rendszer szükség szerint a GSM/GPRS és NB-IoT hálózatokon egy időben fel lehet jelentkezve. Emellett Bluetooth 4.2 támogatással is rendelkezik a chip, így ahhoz akár külső szenzorok is egyszerűen társíthatóak.
A modemes rész mellét egyetlen, ARM7 utasításarchitektúrára alapozó MCU-t tartalmaz az MT2621. A fogyasztása kritikus szempont volt a rendszerchip tervezésénél, így a végrehajtóegység órajelét 260 MHz-re állította a MediaTek, ám a megcélzott eszközök szerény számítási igényét tekintve ez vélhetően így is bőven elégséges kapacitást kínál majd. A mag mellé 160 kilobájt PSRAM került, amelyet a különféle mikrokontroller alkalmazások használhatnak, ezek tárolósához 4 megabájt beágyazott flashmemóriát helyezett el a MediaTek. A chipre építők a dedikált interfészeket kiaknázva akár kamerát, hangszórót vagy mikrofont is kapcsolhatnak a rendszerchiphez.
Küszöbön az NB-IoT korszak
Az egészen fiatal szabványnak számító, a 3GPP által mindössze tavaly nyáron sztenderdizált NB-IoT kis energiafelhasználás mellett biztosít kitűnő beltéri lefedettséget, ezért épületen belüli szenzorok vagy más, kis adatforgalmat igénylő gépek első számú kommunikációs infrastruktúrájává válhat. Az NB-IoT kiépítése a szolgáltatók számára mondhatni rutinfeladat, mivel a rendszer licencelt frekvenciákon üzemel (jelen esetben a 800-as és a 900 MHz-es spektrumban), és relatíve alacsony sávszélességigényének köszönhetően egy meglévő frekvenciablokk egy része is allokálható hozzá, de akár a védősávokban is működhet anélkül, hogy más szolgáltatások működését veszélyeztetné. A félduplex rendszer maximális sávszélessége 250 kbps letöltési irányban, így elsősorban kisebb adatcsomagok továbbítására alkalmas.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Az NB-IoT további előnye, hogy az általánosan elterjedt GSM-technológiákkal elérhető hálózati lefedettséghez képest lényegesen jobb vételi karakterisztikát biztosít, így a jelveszteség ellenére beltérben is problémamentesen használható, kis adóteljesítmény mellett is. A technológia energiahatékonyságát emellett jól jellemzi, hogy egyes eszközöknél, jellemzően szenzoroknál két AA-méretű akkumulátorral akár tízéves üzemidő is elérhető. A Magyar Telekom épp a napokban kapcsolta be az egyelőre csak a fővárosra kiterjedő NB-IoT szolgáltatását.